Esőember Edgeworthstownból
Kőhelyi_Gergely
NOV20
ELTE ÁJK, Kautz Gyula szeminárium (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Közgazdaságtan Gyakorló, II. emelet 231.)

2025. november 20-án (csütörtök) 16.00 órakor az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez.

A vitaindító előadást Dr. Kőhegyi Gergely PhD közgazdász, tudománytörténész, a BCE Közgazdaságtan Intézet intézetvezető-helyettese tartja, az Esőember Edgeworthstownból: F. Y. Edgeworth közgazdasági elméletének pszichológiai és matematikai háttere címmel.

Az előadás absztraktja:
Francis Ysidro Edgeworth alakját a standard közgazdasági elmélettörténeti irodalomban a 19. századi cambride-i neoklasszikus közgazdaságtan központi figurájaként ábrázolják. Edgeworth valóban számos ponton járult hozzá a brit marginalizmus és több más diszciplína alakulásához. Ezenkívül oxfordi professzorként és a kor egyik legjelentősebb folyóiratának, az Economic Journalnak a főszerkesztőjeként, valamint számos tudományos társaság tagjaként ténylegesen belekerült az irányzat központi vérkeringésébe. Ebben a tanulmányban azonban amellett fogunk érvelni, hogy Edgeworth mindezek ellenére mindvégig kívülálló maradt az Alfred Marshall által dominált iskolában. Intellektuálisan izoláltan dolgozott, forrásai és motivációi eltértek a kortárs közgazdászokétól és eredményei csak egy prezentista interpretációban ábrázolhatók a brit főáram fejlődéstörténetének részeként. Edgeworth sokkal inkább törekedett egy általános társadalomfilozófiai elmélet megalkotására, mint a piaci allokációs mechanizmusok magyarázatára. Ehhez az általános kerethez pedig a fő inspirációt a William Rowan Hamilton féle természetfilozófiai és matematikai alapelvek, valamint a német kísérleti pszichológia különböző irányzatainak eredményei jelentették és egyáltalán nem a klasszikus politikai gazdaságtan problémái. Kitérünk arra is, hogy az intellektuális izoláció kialakulásában az is szerepet játszik, hogy Edgeworth retrospektív módon autizmus spektrumzavarral diagnosztizálható a DSM-5 pszichiátriai kritériumrendszer szerint. Érvelünk amellett is, hogy ez a retrospektív diagnózis mint módszer egy újfajta historiográfiai megközelítés részét képezheti, ami a tudománytörténet egyéb területein is alkalmazható.

Felkért hozzászólók:

  • Dr. Láng Benedek István egyetemi tanár tudománytörténész, az ELTE GTK professzora.
  • Dr. Tanács János tudománytörténész, az ELTE GTK egyetemi docense.

A műhelyvitát vezeti:

  • Dr. Mike Károly tanszékvezető egyetemi docens.

A műhelyvita nyilvános, minden érdeklődő oktatót és hallgatót szeretettel várunk!