• Polgári perjog I. – A keresetindítástól a perindításig
  Előadó: Prof. Dr. Dr. h.c. Varga István, tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Eljárásjogi Tanszék
  Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
  A magánjogi jogviszonyokból származó (szerződéses, szerződésen kívüli, kártérítési, családi jogi, öröklési stb.) jogviták elintézésének elsődleges eszköze a polgári per. A perindításhoz a szabályszerű keresetindításon keresztül vezet az út, amely elmélyült jogszabályi ismereteket és egyidejűleg komoly perstratégiai tervezést feltételez. Az előadás a felperes és az állam judikatív hatalmát képviselő bíróság közötti közjogi jogviszony megalapításától, azaz a keresetindítástól indulva jut el e jogviszony háromoldalúvá és kontradiktóriussá történő kiteljesedéséig, azaz a kereset alperessel történő közlésével megvalósuló perfüggőségig. Az előadáson különös hangsúlyt kap a magánjogi jogvédelem tényleges megvalósulását szolgálni hivatott kereseti tartalmak: a marasztalási, a megállapítási és a jogalakítási kereseti kérelmek elhatárolása.
• Római jog – A tulajdon védelme a római jogban
  Előadó: Dr. Sándor István tanszékvezető egyetemi tanár, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
  Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
  A tulajdon központi szerepet töltött be a római társadalomban, egy dolog feletti teljes hatalmat biztosított. De mit tehetett a tulajdonos, ha valaki elfoglalta a földjét vagy ellopta a szekerét? Hogyan védhette meg a római polgár a tulajdonát? Az előadás egy izgalmas időutazás: betekintést nyújtunk a római bírósági eljárások rejtelmeibe, ahol fény derül a római jogászok gondolkodásmódjára, a perek sajátosságaira és kiderül, milyen eszközökkel szerezhette vissza a tulajdonos azt, ami az övé.
• Büntetőjog 1. – Az absztrakt tényállás objektív elemei (tettesség ismérvei, elkövetési tárgy, eredmény, objektív büntethetőségi feltétel, társadalomra veszélyesség)
  Előadó: Prof. Dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, Büntetőjogi Tanszék
  Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
  Az előadás az ún. absztrak tényállás tárgyi oldalával foglalkozik, azaz azzal, hogy ki lehet egy bűncselekménynek a tettese, mire irányulhat egyáltalán egy bűncselekmény, mi lehet és mikor következik be a bűncselekmény eredménye (pl. mikor tekintjük úgy, hogy meghalt az emberölés sértettje), mikor nem kell, illetve szabad büntetni egy olyan cselekményt, amely minden tekintetben megfelel a bűncselekmény létrejötte egyéb feltételeinek.
• Politikai mozgalmak, politikai tiltakozás, civil társadalom - Zöld mozgalmak, aktivizmus Magyarországon
  Előadó: dr. Mikecz Dániel óraadó, Politikatudományi Intézet
  Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
  Az előadás során megismerkedünk a hazai környezetvédő, zöld mozgalmak történetével a rendszerváltástól napjainkig. Elemezzük továbbá a zöld mozgalmak kapcsolódásait más politikai szereplőkhöz, valamint a hazai politikai lehetőségstruktúra átalakulásával a zöld ügyek, konfliktusok jellemzőit a 2010 utáni időszakban.
• 10:00-10:45
  Internetszuverenitás, avagy a digitális autokráciák előretörése
  Előadó: Dr. Gosztonyi Gergely egyetemi tanár, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Helyszín: IX. tanterem (Grosschmid Auditórium, III. em. 305.)
  Az  előadás a globális digitális rend átalakulását mutatja be, különös tekintettel arra, miként használják az autoriter rendszerek az internetszuverenitás fogalmát saját politikai és társadalmi kontrolljuk megerősítésére. Az előadóás bemutatja, hogy a technológiai fejlődés és az adatgazdaság miként vált a geopolitikai hatalomgyakorlás új eszközévé, miközben az Európai Unió és más demokratikus szereplők a nyitott, szabályalapú és az emberi jogokat minél inkább tiszteletben tartó digitális tér megőrzéséért küzdenek. Az előadás betekintést nyújt a digitális szuverenitás és a globális internetfragmentáció aktuális kihívásaiba, történeti, elméleti és szabályozási nézőpontból egyaránt.
• 11:00-11:45
  Deepfake: szórakozás, dezinformáció, jog
  Előadó: Dr. Gosztonyi Gergely egyetemi tanár, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Helyszín: IX. tanterem (Grosschmid Auditórium, III. em. 305.)
  A deepfake digitális korunk egyik legnagyobb társadalmi és jogi kihívása, hiszen az emberek vagy események hamisítása manapság már akár élőben is történhet. Bár vannak a technológiának történelmi előzményei (retusálás, cenzúra), ilyen mértékű hamis felhasználásra még nem láthattunk példát korábban. Számos kutató teszi fel a kérdést, hogy a vizuális kommunikáció „reneszánszát” látjuk vagy ténylegesen kezdjünk el aggódni? A hallgatóság megismerheti a deepfake-et, mint technológiai eszközt és mint a politikai megtévesztés eszközét, amelyet élénk társadalmi és jogi vita övez. Az előadás bemutatja a deepfake-et, ismerteti annak hatásait, és jogi összehasonlítást nyújt a jelenlegi és a lehetséges megoldásokról nemzetközi kontextusban (USA-EU-Ázsia).

• Büntetőjog 3. – A nemzetközi bűnügyi együttműködés alapjai
  Előadó: Prof. Dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, Büntetőjogi Tanszék
  Az előadás az országok közötti és az EU-n belüli nemzetközi bűnügyi együttműködés alapelveit és alapintézményeit ismerteti. Így foglalkozik a kiadatás kérdésével, külföldi ítélet érvényével, de vizsgálja azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha több ország folytat büntetőeljárást ugyanazon bűncselekmény miatt. Olyan eseteket is megbeszélünk, melyek során felmerül az a kérdés, hogy el kell-e fogadni egy külföldi ítéletet, illetve más országban ki lehet-e tölteni a szabadságvesztés büntetést.
  Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
• Egyenlő bánásmód és diszkrimináció
  Előadó: Dr. Virág Tünde egyetemi docens, Kriminológiai Tanszék
  Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
• A politikatudomány alapjai 1. – A politikai hatalom rendeltetése, hatalomfelfogások, a hatalom forrásai és eszközei
  Előadó: Dr. Franczel Richárd egyetemi tanársegéd, Politikatudományi Intézet
  Helyszín: IX. tanterem (Grosschmid Auditórium, III. em. 305.)
  Az előadás a politikai hatalom társadalmi alapjával, rendeltetésével, továbbá a hatalomfelfogások főbb típusaival, a politikai hatalom összefoglaló magyarázatával, illetve a hatalom forrásaival és eszközeivel foglalkozik.
• A magyar politikai gondolkodás története
  Előadó: Illés Gábor István egyetemi adjunktus, Politikatudományi Intézet
  Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
  Mit jelentett a liberalizmus konzervatív kritikája a reformkori Magyarországon? A magyar liberálisok mely politikával kapcsolatos előfeltevései bizonyultak helytállónak, és melyek kérdőjeleződtek meg  az 1848-as forradalom és önvédelmi háború során? Az előadás ezekre a kérdésekre kísérel meg választ adni Schlett István megközelítésmódjával, politikai szövegek elemzésén keresztül világítva meg a politikai gondolkodás néhány általános jellegzetességét, mint például, hogy a politikusok problémamegoldási modellek (azaz paradigmák) keretein belül gondolkodnak; ezeket a paradigmákat a politikai tapasztalatok fényében időről időre részlegesen újrafogalmazzák; a politikusok önmeghatározása sokszor nem esik egybe gondolkodástörténeti besorolásukkal; vagy éppen, hogy az általuk használt metaforák segíthetnek politika cselekvésről alkotott képük rekonstruálásában.
• Klasszikus és modern politikai filozófia – Mire való az egyetem? 
  Előadó: Dr. Mándi Tibor, egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes, Politikatudományi Intézet
  Helyszín: Récsi auditórium (III-as tanterem), I. emelet 111.
  A Klasszikus és modern politikai filozófia című kurzus ezen alkalmával a következő kérdésekre keressük a válaszokat: Vajon melyek azok a gyakran kimondatlan filozófiai megfontolások, amelyek az egyetemek felvételi politikája mögött meghúzódnak? Milyen az igazságos felvételi rendszer? Mi köze van ennek az egyetemek társadalmi küldetéséhez, illetve az általuk kitűzött célokhoz? Mi az egyetem feladata? A munkaerőpiac igényeinek kielégítése? A társadalmi mobilitás előmozdítása? Bizonyos értékek átadása? Ha esetleg az utóbbi, hogyan állapíthatjuk meg, hogy melyek ezek az értékek? Konkrétan: értékesebb-e Beethoven zenéje, mint a Rolling Stones? Azt nem ígérhetjük, hogy egyértelmű válaszokat adunk minden előbbi kérdésre (ez ellenkezne a filozófia természetével), de azt igen, hogy legalábbis alkalmunk lesz összehasonlítani Beethovent a Rolling Stones-szal.

1. Büntetőjog a társadalmi elvárások kereszttüzében – Gondolatok egy folyamatban lévő ügy kapcsán
Bárányos Bernadett, Németh Imre Ottó
Egy 2000-ben eltűnt gyermeknek 2024-ben a rendőrség megtalálta a holttestét. 2024-ben a tanú beismerte, hogy 2000-ben, még 16 évesen ő ölte meg a gyermeket. Az ügynek hatalmas sajtóvisszhangja volt, az egész ország felháborította. A büntetőeljárás jelenleg folyamatban van, a gyanúsítás minősített emberölés. Az eset számos alapvető kérdést vet fel a büntetőjog szerepéről, annak határairól vagy a büntetőeljárásról. Ebben a körben e területekkel ismerkedünk. Véleményeket, érveket hozunk a felszínre az ügy kapcsán és közösen gondolkodunk azokról a kérdésekről, hogy mi mindent üzen a büntetőjog a társadalom számára és mit vár a társadalom a büntetőjogtól.

2. Amikor a rendszer a probléma része – Dilemmák a szociálpolitika és kriminálpolitika határvidékéről
Virág Tünde, Ivanics Zsófia, Sigmond Tamás
Miért van az, hogy egyesek szinte soha nem tudnak kitörni a nehéz helyzetükből, míg mások könnyebben jutnak egyről a kettőre? Az oktatás és a gyermekvédelem intézményeinek és szolgáltatásainak elvileg az egyenlőbb esélyek megteremtését kellene szolgálnia. A büntető-igazságszolgáltatásnak pedig a felelősségre vonás mellett a reintegráció lehetőségét is biztosítani kellene. De mi történik, ha épp ezek az intézmények tartanak valakit a hátrányos helyzetben, vagy éppen hiányos működésük miatt ér valakit hátrány? Ebben a körben a szociálpolitika és kriminálpolitika határterületein barangolva beszélgetünk arról, mikor válhat a bennünket körülvevő intézményrendszer valódi támaszt és biztonságot nyújtó hálóvá, és mikor lesz belőle egy olyan labirintus, amiből igencsak nehéz kiutat találni.

3. Egyenlőség a munka világában – papíron és a valóságban 
Hungler Sára
Ebben a körben a munkahelyi diszkrimináció elleni fellépés gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk – a felvételi beszélgetéstől, a bérezésen át egészen a mindennapi munkahelyi bánásmódig. Megvizsgáljuk, hogyan jelenhet meg a diszkrimináció akár rejtett formában: például abban, kit léptetne el, kivel hogyan kommunikálnak, vagy épp kit vonnak be a közös munkába. A beszélgetés során szó lesz az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvéről, valamint arról, hogyan befolyásolhatják a döntéseket a nemi, életkori vagy más előítéletek. Emellett beszélgetünk arról is, hogy vajon a munkahelyi légkör, a kommunikáció stílusa vagy akár a „viccelődés” is hozzájárulhat-e kirekesztő vagy sértő helyzetekhez?

4. Jog, politika és gazdaság: Mik legyenek a gazdaság játékszabályai?
Kelemen Katalin, Mike Károly
A gazdaság egy összetett játék, amelynek alapszabályait a politika határozza meg, méghozzá a jog eszközeivel. De vajon mik legyenek ezek a szabályok? Hogyan lehet összehangolni az olyan, látszólag ellentétes célokat, mint például a gyors gazdasági fejlődés, a sürgető környezetvédelem vagy a szegénység csökkentése? Milyen keretek szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások innovatívak legyenek, de közben felelősségteljesen működjenek? Ebben a körben közgazdász oktató segítségével járjuk körül e kérdéseket egy-egy érdekes, aktuális példán keresztül, ízelítőt adva a közgazdaságtan, a jog és a politika közti kapcsolódási pontokból.

5. Magyarország Európában - Európa Magyarországon - A jogtörténész szemével
Képessy Imre, Rigó Balázs
Ebben a körben “Európa-térképet rajzolunk” a résztvevőkkel közösen: olyan folytonos határvonalakat keresünk, amelyek Európát valamilyen szempont alapján kettéosztották a múltban vagy osztják akár a jelenben. A határvonalnak folytonosnak kell lennie: nem pusztán csoportosítást végzünk, hanem Európát kettő, esetleg több, egybefüggő darabra osztjuk. A határvonalak lehetnek fizikaiak vagy szellemiek. E határvonalak történelmi jelentőséggel bírnak, nem mindegy, hogy a határvonal melyik oldalára kerülünk. A felosztások után Magyarország helyét próbáljuk meg értelmezni, és attól függően igyekszünk általános érvényű megállapításokat tenni, hogy éppen Európa melyik oldalára kerültünk.

6.1. Mit tanulhatunk a kihívásokból?
Lápossy Attila (10:00-11:00 óra között)
Ebben a körben egy különleges, interaktív játékra invitáljuk a résztvevőket, amely során valódi társadalmi kihívásokon ötletelve tehetjük próbára a kreativitásunkat, problémamegoldó készségünket. Itt nincsenek rossz kérdések vagy helytelen válaszok – csak kreatív ötletek és merész gondolatok, amelyekkel könnyedén meglephetjük a csapattagokat (és akár önmagunkat is). A közös gondolkodás során megtapasztalhatjuk, hogy kihívásokon keresztül tanulni nemcsak hasznos, hanem inspiráló élmény is. Fedezzük fel együtt, hogyan születnek a legjobb ötletek, amikor kihívásokon keresztül tanulunk!

6.2. Technológia és jog - Miként hat a technológia ránk, és a társadalomra?
Kolláth Mihály Gábor (11:00-12:00 óra között)
Digitalizáció, mesterséges intelligencia, közösségi média: hogyan formálják át a figyelmünket, döntéseinket, kapcsolatainkat? Vajon szabadabbak lettünk, vagy észrevétlenül alkalmazások és algoritmusok diktálják a napirendünket? Mit jelent kritikus gondolkodónak lenni egy olyan világban, ahol az AI már ma is szöveget ír, képet generál, sőt tanácsot ad? Hogyan válunk függővé a technológiától – és mit tehetünk azért, hogy inkább mi irányítsuk az eszközeinket, ne fordítva? Beszélgetésünkben konkrét, ismerős hétköznapi példákon keresztül járjuk körül ezeket a kérdéseket. Várunk mindenkit, akit érdekel, hogyan találkozik a technológia, a pszichológia és a jog a XXI. század mindennapjaiban.

7. Jog és irodalom
Fekete Balázs, Tóth Katinka
Elegendő-e a jogászi hivatáshoz az előírt jogszabályok szorgalmas elsajátítása? Mi az, amit a szépirodalmi művek olvasása nyújthat joghallgatók, jogászok, a jogi gondolkodás számára? Dickens, Kafka, Kosztolányi, Galgóczi, Camus, Tar, Moldova ... Bizonyára sokunknak lehetnek olyan meghatározó olvasmányélményei, amelyek a hatalom működését, a társadalmi igazságtalanságokat, a büntetések jogosságát, döntéshozók felelősségét vagy épp az igazság és erkölcs bonyolult viszonyát ábrázolják. Ebben a körben irodalmi példák után kutatunk és arról beszélgetünk, hogy miként kapcsolódnak ezek a történetek ahhoz, amit a jogról képzelünk vagy tapasztalunk. Várunk a körben mindenkit, akit érdekelnek jog és irodalom kapcsolódási pontjai, normatív univerzumunk összefüggései.

8. Lehet-e hazudni a választási kampányban? - Jogi és politológiai szempontok a dezinformáció elleni küzdelemben
Mécs János, Benedek István
A választások a demokrácia kiélezett pillanatai. Sokszor a közjóról alkotott egészen ellentétes elképzelések csapnak össze, és a demokrácia lényege, hogy nincs abszolút igazság - ami az egyik félnek igazság, azt a másik fél hazugságként fogja fel. Ugyanakkor a választási kampánynak funkciója, hogy érdemi párbeszéd jöjjön létre, és hogy a választók informált döntést hozhassanak. Ehhez pedig az szükséges, hogy ne lehessen valótlan állításokat tenni. A beszélgetés során konkrét jogeseteken keresztül járjuk körbe, hogy milyen dilemmák merülnek fel a dezinformáció elleni küzdelem során.

9. Gyermekek és gyermekjogok a családban és a családjogban
Szeibert Orsolya
Ebben a körben a gyermek és a család kapcsolatának kérdéseit járjuk körül: mit rendez a jog ebben kapcsolatrendszerében, és mi az, amit jogon kívüli eszközökkel szabályozunk? Melyik a jobb megoldás? Milyen jogok illetik meg a gyermeket, és ezek hogyan jelennek meg a családi mindennapokban – akár együtt-, akár különélő szülők esetében. Beszélünk arról, hogy miként kell meghallgatniuk a szülőknek a gyermeket, hogyan kell egy gyermek véleményét figyelembe venni. Egyáltalán miben tekinthető kompetensnek egy gyermek és mitől számít sérülékenynek? A körben érintjük a családjog olyan területeit is, mint a szülői felelősség, a származás megismerése, a névviselés, a kapcsolattartás és a válás utáni helyzetek.

10. Fiktív univerzumok elgondolkodtató jogi kérdései és dilemmái
Lápossy Attila
A jog világa számos izgalmas kérdést rejt magában - mind a való élet, mind az általunk ismert, kedvelt fiktív univerzumok kapcsán, legyen szó a varázsvilágról, a Csillagok Háborúja vagy a Marvel/DC univerzumról. Aggályos-e Dumbeldore döntése, hogy Harryt a Dursley-ékra bízta? Tényleg minisztérium-e a Mágiaügyi Minisztérium? Kikényszeríthető-e a fogadás, amit Qui-Gon és Watto kötött Anakinra? Korlátozhatja-e nemzetközi egyezmény a szuperhősöket? Hogyan ítélhető meg jogilag Batman tevékenykedése? Kell-e külön iskolát létrehozni a mutánsoknak? Ebben a körben folytatott beszélgetések a fiktív univerzumokban megjelenő kérdések, dilemmák jogi oldala kapcsán hívnak közös gondolkodásra.

11. Jog, politika és gazdaság: Mik legyenek a gazdaság játékszabályai?
Kelemen Katalin, Mike Károly
A gazdaság egy összetett játék, alapszabályait a politika határozza meg, méghozzá a jog eszközeivel. De vajon hogyan építsük fel ezeket a szabályokat? Hogyan lehet összehangolni az olyan, látszólag ellentétes célokat, mint például a gyors gazdasági fejlődés, a sürgető környezetvédelem vagy a szegénység csökkentése? Milyen keretek szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások innovatívak legyenek, de közben felelősségteljesen működjenek? Ebben a körben közgazdász oktató segítségével járjuk körül ezeket a kérdéseket egy-egy érdekes, aktuális példán keresztül, ízelítőt adva a közgazdaságtan a jog és a politika közötti kapcsolódási pontokból.

12. Jog a társadalomban. Empirikus módszerek a jogtudományi kutatásokban
Kiss Valéria
Hogyan működik a jog a mindennapokban? Miért tartunk be egyes szabályokat, és másokat miért nem? Hogyan dönt egy bíró, hogyan élnek meg emberek egy válást, és milyen hatással van a jog a kisebbségi csoportok mindennapi helyzetére? A jog nemcsak paragrafusokból áll, hanem társadalmi jelenség is, amely társadalomtudományi módszerekkel vizsgálható. Ebben a körben kipróbáljuk, hogyan „működik” egy empirikus kutatás a gyakorlatban, például kérdőívekkel, interjúkkal vagy épp dokumentumelemzéssel. Beszélgetünk arról, hogy milyen kérdésekre keres választ egy jogi kutató, és miért lehet mindez bárkinek hasznos, aki kíváncsi arra, hogyan formálja a jog a társadalmat – és a társadalom a jogot.

13. Amikor a rendszer a probléma része – Dilemmák a szociálpolitika és kriminálpolitika határvidékéről
Ivanics Zsófia, Sigmond Tamás
Miért van az, hogy egyesek szinte soha nem tudnak kitörni a nehéz helyzetükből, míg mások könnyebben jutnak egyről a kettőre? Az oktatás és a gyermekvédelem intézményeinek és szolgáltatásainak elvileg az egyenlőbb esélyek megteremtését kellene szolgálnia. A büntető-igazságszolgáltatásnak pedig a felelősségre vonás mellett a reintegráció lehetőségét is biztosítani kellene. De mi történik, ha épp ezek az intézmények tartanak valakit a hátrányos helyzetben, vagy éppen hiányos működésük miatt ér valakit hátrány? Ebben a körben a szociálpolitika és kriminálpolitika határterületein barangolva beszélgetünk arról, mikor válhat a bennünket körülvevő intézményrendszer valódi támaszt és biztonságot nyújtó hálóvá, és mikor lesz belőle egy olyan labirintus, amiből igencsak nehéz kiutat találni.