Jubileumi kötet

350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara – A jubileumi év konferenciasorozatának tanulmányai

I. KÖTET

ELŐSZÓ

I. A RÓMAI MAGÁNJOG IDŐSZERŰSÉGE A XXI. SZÁZADBAN
ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék, együttműködésben a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem társtanszékeivel

Földi András: Néhány észrevétel a Draft Common Frame of Reference-hez a római jogi tradíció továbbélésének szemszögéből

30

Pókecz Kovács Attila: A kivitelezési szerződés szabályozása az új Ptk.-ban – a római építési szerződési praxis fényében

41

Sándor István: A fiducia cum amico jogi konstrukciójának továbbélése napjaink bizalmi vagyonkezelési modelljeiben

53

Siklósi Iván: A jogügylet fogalmának történetéhez és jelentőségéhez dióhéjban

65

Kelemen Miklós: Hivatalvásárlás vagy korrupció? A suffragium helye a késő római közszolgálat kiválasztási rendszerében

76

Rigó Balázs: A római történelem mint legitimációs eszköz a kora újkori angol politikai gondolkodásban

88

II. A MODERN KÖZGAZDASÁGTANI GONDOLKODÁS JELENLÉTE A JOGBAN
ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék, együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem társtanszékével

Székelyhidi Katalin: Externáliák és internalizálás jogi és közgazdaságtani vonatkozásokban

106

Steiger Judit: Stratégiai magatartás piaci és nem piaci interakciókban

116

Kelemen Katalin: A modern közgazdaságtan megjelenése a jogászképzésben

123

III. ÚJ ELJÁRÁSJOGI KÓDEXEINK I.: AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS
ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék, együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem társtanszékével

Juhász Imre: Alapjogok és polgári perrendtartás: A Pp. szabályainak vizsgálata az Alkotmánybíróság gyakorlatában

146

Kapa Mátyás: Az új polgári perrendtartás perorvoslati rendszere

158

Timár Kinga: Gondolatok az új polgári perrendtartás képviseleti szabályairól

164

IV. ÚJ ELJÁRÁSJOGI KÓDEXEINK II.: ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ÉS KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék, együttműködésben a Széchenyi István Egyetem társtanszékével

Rozsnyai Krisztina: A tisztességesség kívánalmának néhány aspektusa a közigazgatási perre és a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó új szabályozásban

188

Nagy Marianna: Hivatalbóli döntésfelülvizsgálat és a semmisség

200

Fazekas Marianna: Közigazgatási bíráskodás a hatósági ügyeken túl. (A közigazgatási perrendtartás tárgyi hatályának néhány kérdése)

208

Kovács András: A Kúria feladatai a közigazgatási perrendtartásban

224

Hoffman István: A normakontroll-eljárások a Közigazgatási perrendtartás rendszerében – nemzetközi és történeti kitekintéssel

232

V. AZ AGRÁRJOG JOGINTÉZMÉNYEINEK MAGÁN- ÉS KÖZJOGI, ILLETŐLEG NEMZETKÖZI ÉS UNIÓS JOGI BEÁGYAZOTTSÁGA; ÚJ FESZÜLTSÉGVISZONYOK A SZABÁLYOZÁSBAN ÉS A DOKTRÍNÁBAN
ELTE ÁJK Agrárjogi Tanszék, együttműködésben a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem társtanszékeivel

Fodor László: A települési szint szerepe a hazai agrár-környezetvédelmi szabályozásban

256

Hegyes Péter: Az állami tulajdonú földeken fennálló vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának egyes kérdései, különös tekintettel az átláthatóságra

270

Horváth Gergely: Az agrár-biotechnológia felelősség-telepítési kérdései

278

Szilágyi János Ede: A határon átnyúló mezőgazdasági földszerzés aktuális kérdései

294

Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Az agrártermékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalma, a hagyományos értékek megőrzése

303

Réti Mária: A föld- és talajvédelem jogi szabályozása; a szabályozás komplexitása, fő jellemvonásai

315

Bak Klára: Az agrárszövetkezetről mint az agrárvállalkozások meghatározó formájáról

328

Papik Orsolya Bernadett: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződések megszűnése

339

Kurucz Mihály: Az élelmiszerjog szabályozásának agrárjogi összefüggései, azonosságok, párhuzamosságok, átfedések az agrárjoggal

352

Olajos István: A földforgalmi jog felelősségi rendszerének magánjogi aspektusai

372

VI. ELŐADÁSOK A XXI. SZÁZADI KRIMINOLÓGIÁBÓL
ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék, együttműködésben az ELTE Társadalomtudományi Karával és a Miskolci Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem társtanszékeivel

Gönczöl Katalin: Túl a populizmuson. Zygmunt Bauman emlékére

403

Bárd Petra: Az európai büntető igazságszolgáltatás régi és új nehézségei

410

Borbíró Andrea: Kritikai megközelítések a bűnözés vizsgálatában

420

Kulcsár Gabriella: Iskolai zaklatás és serdülőkori öngyilkosságok – összefüggések és dilemmák

426

Inzelt Éva: A nemzetközi jellegű szervezett bűnözés nyomozásának büntető igazságszolgáltatási szervezetrendszere és eszközei

434

VII. ÚJ ELJÁRÁSJOGI KÓDEXEINK III.: AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem társtanszékével

Fantoly Zsanett: Közeledő büntetőeljárási rendszerek, azaz nemzetközi tendenciák és angolszász jogintézmények az új büntetőeljárási törvényben

458

Herke Csongor: Régi-új kényszerintézkedések az új büntetőeljárási kódexben

473

Holé Katalin: Az emberi méltósághoz való jog egyes aspektusai az új büntetőeljárási törvény tükrében

487

Tóth Mihály: Regulák ifjabbaknak és kezdőknek. Gondolatok 879 szakasz ürügyén

492

Király Eszter: Az új büntetőeljárási kódex jogerőfelfogása

499

Mohácsi Barbara: A különeljárások rendszere az új büntetőeljárási törvényben

507

Finszter Géza: A kriminalisztika gyanúja

522

Gácsi Anett Erzsébet: Megjegyzések az új büntetőeljárási törvényben megjelenő terhelti együttműködés szabályaihoz

531

Horváth Georgina: A relatív eljárási szabálysértések

543

Hack Péter: Miben új az új büntetőeljárási törvény, és miben nem?

557

VIII. KI VISZI ÁT AZ ALKOTMÁNYOSSÁGOT?
ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék, együttműködésben a Debreceni Egyetem társtanszékével

Chronowski Nóra: Jogállamiság válságban? Helyzetkép az Európai Unió látószögéből

579

Kukorelli István – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Kell-e nekünk népszavazás?

589

Fazekas Flóra: Az együttműködő alkotmányosság újabb fejleményei

597

Somody Bernadette: Az ombudsman alkotmányos szerepvállalása a közjogi átalakítás után

609

Bencze Mátyás: Bírói konformizmus – ítélkezési populizmus az autoriter politikai rendszerek szolgálatában?

616

Bodnár Eszter: Vigyázó szemetek Strasbourgra vessétek? Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi tevékenységének kapcsolódási pontjai

369

Balogh Éva: Közös alapok, hasonló gyakorlat? A közszereplők bírálatával kapcsolatos alkotmányos elvek és mércék a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság gyakorlatában

655

IX. ÚJ NEMZETKÖZI MAGÁNJOGUNK A BELSŐ JOGI HAGYOMÁNYOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS KERETEK KÖZÖTT
ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék, együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem társtanszékével

Vékás Lajos: Európai uniós és tagállami nemzetközi magánjog

683

Burián László: A renvoi szabályozása az új nemzetközi magánjogi törvényben

701

Erdős István: Mennyire nyitott a külföldi jog alkalmazására az új nemzetközi magánjogi törvény?

710

Király Miklós: A felek autonómiája az új Nemzetközi Magánjogi Kódexben

722

Gombos Katalin: A joghatóság hazai szabályozása

729

Raffai Katalin: Az új nemzetközi magánjogi törvény megújult családjogi szabályai

742

Szabados Tamás: Gazdasági szankciók a nemzetközi magánjogban

751

II. KÖTET

X. AZ ÁLLAM SZEREPE MAGÁNJOGI JOGVISZONYOKBAN
ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, együttműködésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem társtanszékével

Papp Tekla: Magánjogi dilemmák az állami tagságú gazdasági társaságokkal kapcsolatban

786

Lehoczki Zóra Zsófia: Eltérések az állami részvétellel működő gazdasági társaságok felügyelőbizottságának működésében és szabályozásában

792

Kisfaludi András: A szerződés jogintézménye az állami funkciók ellátásában

800

Rácz Lilla: A közigazgatási szerződés

813

Nagy Barna Krisztina: Közjegyző és közhatalom, avagy állam a magánjogi jogviszonyokban?

824

Borbás Beatrix: A jogegyenlőségi tétel közjogi és magánjogi védelme

832

Faludi Gábor: Az állam szerepe a szerzői jog gyakorlásában

841

Lukácsi Péter: Állami szerepek a védjegyjogban

853

Auer Ádám: Az állam mint jogi személy helytállási kötelezettsége az új Ptk. alapján

862

Szeibert Orsolya: A gyermek jogainak és érdekeinek védelme a családjogban, különös tekintettel a gyermek meghallgatására

870

Menyhárd Attila: Közjogi vagy magánjogi állam?

879

XI. PÉNTEK 13 – KRITIKAI KIADÁS: GONDOLATOK A HATÁLYOS MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOZÁSRÓL
ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem társtanszékével

Petrovics Zoltán: Kritikus pont. A munkaviszony-megszüntetés néhány kérdéséről

894

Hungler Sára: A szakszervezeti jogok és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

909

Gyulavári Tamás: A behívásos munkavégzés szabályozása Európában

920

Horváth István: Az eltűnt közszolgálati komparatív előnyök nyomában 

928

Molnárné BaloghMárta: Jó-e a munkáltatói döntés? – a munkaviszony megszüntetése a nyugdíjkorhatár körül

947

Handó Tünde: Munkaügyi igazságszolgáltatás – Jelen és Jövő

935

Rácz Réka: Fegyelmi helyett – a munkavállalói vétkes kötelezettségszegés jogkövetkezményei

957

XII. TRADICIONÁLIS JOG – MODERN JOGALKOTÁS
ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, együttműködésben a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem társtanszékeivel

Balogh Elemér: A tradíció szerepe a magyar és az európai büntetőjogi kodifikáció történetében

977

Gosztonyi Gergely: „Agyamban kopasz cenzor ül”, avagy a politikai cenzúra története Magyarországon napjainkig

989

Máthé Gábor: Bagatell deliktumok?

998

Béli Gábor: Női vagyoni jogok a tradicionális jog rendszerében

1006

Képes György: Az ősiség intézményének felszámolása és a modern magánjog létrejötte Magyarországon

1018

Bódiné Beliznai Kinga: Az ági öröklés múltja és jelene

1029

Völgyesi Levente: A rendes írásbeli polgári peres eljárás magyarországi kodifikációja a nemzetközi jog-összehasonlítás tükrében – civiljog, kánonjog és a magyar tradíció

1040

Képessy Imre: A bírói függetlenség kialakulása Magyarországon

1052

XIII. AZ EGYETEMEK SZEREPE A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS TUDOMÁNYOSSÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN
ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémia Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottságával és a Magyar Börtönügyi Társasággal

Mezey Barna: Büntetés-végrehajtás, börtönügy, jogtörténet

1076

Vókó György: Az elmélet és a gyakorlat együttműködése a büntetés-végrehajtási jog tudományos művelésében

1084

Juhász Zsuzsanna: A büntetés-végrehajtás tudományának művelése a szegedi Állam- és Jogtudományi Karon

1090

Koósné Mohácsi Barbara: A büntetés-végrehajtási jog szerepe az egyetemi oktatásban

1095

Ruzsonyi Péter: Pedagógia és tisztképzés

1100

Nagy Anita: A reintegrációs őrizet magyarországi és európai fejlődési irányai

1107

XIV. JOG ÉS POLITIKA VISZONYA A XXI. SZÁZADBAN
ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetével és a Magyar Politikatudományi Társasággal

Stumpf István: Nemzeti identitás az Alaptörvényben

1121

Pokol Béla: Jog és politika – jurisztokrácia és demokrácia 

1130

Pesti Sándor: Jog és politika viszonya a 2010 utáni Magyarországon

1135

Antal Attila: A joguralomtól a politika uralmáig

1143

Pócza Kálmán: A (de)politizálódás színterei és következményei

1164

Boda Zsolt – Sebők Miklós: Törvényhozás és napirendek: a Hungarian Comparative Agendas Project

1181

Mráz Ágoston Sámuel: Jó-e tényleg az arányos választási rendszer? A német választási rendszer és alternatívái

1190

Király Miklós: A Brexit előzményei

1203

XV. AZ EURÓPAI UNIÓ A NEMZETKÖZI JOGBAN
ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék, együttműködésben a Pécsi Tudományegyetem társtanszékével

Valki László: A lex CEU és a nemzetközi jog normái

1215

Mohay Ágoston: A nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban. Egy komplex probléma áttekintő vizsgálata

1225

Jeney Petra: Az Európai Unió Bíróságának hatásköre az EU közös kül- és biztonságpolitikája terén – gondolatok az újabb bírósági gyakorlat tükrében

1239

Kajtár Gábor: Önvédelem vs. szolidaritás – az Európai Unió szerepe a nem állami szereplők elleni önvédelmi jog tágításában

1252

Szalayné Sándor Erzsébet: Az uniós jogrend és a kisebbségi keretegyezmény kapcsolódási pontjai

1266

Kardos Gábor: A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban: vágyak és remények

1276

Sonnevend Pál – Csaba Orsolya – Orosz Dzsenifer: Emberi jogi garanciák befektetésvédelmi eljárásokban

1282

Horváth Zsuzsanna: Az Európai Unió hozzájárulása a Világunk átalakítása 2030 című ENSZ programhoz és az új fenntartható fejlődési célokhoz

1296

Pánovics Attila: A Párizsi Megállapodás végrehajtási problémái

1314

XVI. A 2012-ES BTK. ELSŐ ÉVEI ÉS A LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK
ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék, együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem társtanszékével

Polt Péter: A Büntető Törvénykönyv és az európai uniós büntetőjog

1329

Belovics Ervin: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszerével kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat alakulása

1337

Vókó György: Az új Btk. szankciórendszerének hatályosulása

1344

Gellér Balázs: A joghatóságok és jogágak ütközése a ne bis in idem elv európai interpretációjának fényében. (Befejezetlen találgatások a bizonytalanságról)

1353

Vaskuti András: A negyedik magyar büntetőkódex az Alkotmánybíróság előtt és a Kúria által értelmezetten

1380

Békés Ádám: Az új Büntető Törvénykönyv a strasbourgi ítélkezési gyakorlat tükrében

1387

Filó Mihály: Az életvédelem új tendenciái a 2012. évi Büntető Törvénykönyv tükrében – az embrió mint elkövetési tárgy? 

1398

Ambrus István: Abszolút határozott szankciók a 2012-es Btk. tükrében, nemzetközi kitekintéssel

1407

Bárányos Bernadett: A valóságbizonyítás útvesztőiben

1421

Horváth Katalin: Az ügyész részvétele a jogalkotásban, illetve az ügyészség tevékenységét szabályozó egyes jogforrások rendszerének koherenciája

1440

XVII. PÉNZÜGYI JOGI ALAPKÉRDÉSEK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN
ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszék, együttműködésben a Miskolci Egyetem társtanszékével

Darák Péter: Kell-e értelmezni az adójogot? Helyes-e, ha értelmezzük az adójogot?

1461

Erdős Éva: A közvetlen adókat érintő adóharmonizáció tendenciái az európai és magyar adójogban 

1468

Nagy Zoltán: A környezeti adó helye és szerepe az adórendszerben

1482

Szatmári Zsolt: Módszerek az áfarés felszámolására a 21. században – a többfázisú adózás kihívásai

1493

Daróczi Ottó: Jogi kockázat a pénzügyi jogban

1507

Varga Zoltán: A társadalombiztosítás pénzügyi kérdései az új évezredben

1518

Rácz Dániel: A digitális gazdaság adózási kérdései

1529

Kecső Gábor: Az arányos helyi közteherviselés a területalapú vagyonadók körében

1544

Simon István: A magyar pénzügyi alkotmányjog átalakulása

1559