Hírek

Videók

Ambrus István | Az ELTE ígéretes kutatója 2022

Jogtudomány kategóriában Ambrus István (ÁJK Büntetőjogi Tanszék) nyerte el 2022-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. PhD-fokozatát 2012-ben szerezte meg, 2014 óta dolgozik az ELTE Büntetőjogi Tanszékén, jelenleg a Kriminológiai Tanszék vezetője. A Doktori Iskola témavezetője, a kar oktatómentora, a Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhely társműhelyvezetője. Összesen 148 tudományos közleménye jelent meg főként a büntető anyagi jog témakörében, 75 előadást tartott hazai és nemzetközi fórumokon. Vendégoktatóként, illetve kutatóként dolgozott többek között Belgiumban, Svédországban, Németországban és Spanyolországban. Több nemzetközi együttműködésben vesz részt, 2022-ben az „Effective Justice” kutatási projekt „Digital Justice” csoportjának vezetőjévé választották. Kutatásainak fókuszában a 21. századi technológiai modernizációra adható (büntető)jogi válaszok kérdésköre, a mesterséges intelligencia, illetve a kiberbűnözés áll. Ebben a témában 2018-ban elnyerte az NKFIH posztdoktori kiválósági támogatását. Eredményeit Digitalizáció és büntetőjog címmel monográfiában összegezte, az angol nyelvű változat a Routledge Kiadónál jelenik meg. A Covid-19 pandémiára figyelemmel 2020-ban a járványok büntetőjogi vonatkozásaira is kiterjesztette kutatásait. Számos elismerés birtokosa, az ELTE-n végzett oktatói és kutatói tevékenységéért 2020-ban Ezüst Eötvös Emlékérem elismerést kapott. 2021-ben az ELTE-n habilitált.

Bene Márton | Az ELTE ígéretes kutatója 2022

Társadalomtudomány kategóriában Bene Márton (ÁJK Politikatudományi Intézet) nyerte el 2022-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. Doktori fokozatát 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. Az ELTE-n 2019 óta dolgozik, azóta 11 nemzetközi folyóiratcikke és 7 könyvfejezete, számos magyar nyelvű publikációja jelent meg. Oktatói munkája mellett az ELKH TK tudományos főmunkatársa, jelenleg a TK Inkubátor programja és az NKFI OTKA-programja keretében is vezet egy-egy kutatási projektet. Bolyai-ösztöndíjas. Elsősorban a politikai kommunikáció működésével, az állampolgárok politikai viselkedésével foglalkozik: kutatásaiban azt vizsgálja, mire és hogyan használják a politikai szereplők a közösségi médiát, erre hogyan reagálnak az állampolgárok, és ez milyen hatással van a politikai verseny természetére. Egy 19 országot felölelő vizsgálatában arra fókuszált, hogy a médiarendszer miként alakítja az állampolgárok politikai hatékonyságérzetét. Az elmúlt időszakban a koronavírus-válság magyarországi kommunikációs sajátosságait is feltérképezte: kutatótársaival azt vizsgálta, hogy a karizmatikus politikai vezetés milyen szerepet töltött be a kríziskommunikációban, illetve a kormányzati és ellenzéki kommunikáció bevett eszközeit a politikai szereplők miként adoptálták a pandémiára.

Az ÁJK a médiában