Varga István tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes köszöntőjében elmondta, hogy a hagyományteremtő cél mellett a Kar a múlt, a jelen és a jövő tudós nemzedéke előtt egyaránt tisztelegni kíván. Beszélt a Kar alapításának 350. évfordulója kapcsán rendezett jubileumi évről, amelynek ez a konferencia is része. Az esemény első felében a jelen és a jövő előtti tiszteletadás fejeződött ki azzal, hogy négy olyan fiatal kutató kolléga mutatta be tudományos eredményeit, akik az ELTE Ígéretes Kutatója elismerés birtokosai. Varga István röviden bemutatta az előadók tudományos pályáját, és méltatta eddigi eredményeiket.

Fuglinszky Ádám, a Polgári Jogi Tanszék habilitált egyetemi docense Kockázatok és mellékhatások: a Ptk. egyes „elszabadult” kártérítési felelősségi szabályai címmel tartott előadást. Azokról a felelősségi szabályokról volt szó az előadásban, amelyeket az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után vagy a szakmai közvélemény nem fogadott be, vagy nem azt a hatást érték el, amit a jogalkotó elvárt. Ezek a felelősségi szabályok a párhuzamos kártérítési igények tilalmával kapcsolatosak. 

Siklósi Iván, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék adjunktusa „Casus medius” a római jogban? A custodia-felelősség határainak problematikája címet viselő előadásában a felelősség-veszélyviselés kérdéskörével foglalkozott. Kiemelte, hogy a témának nagy hagyományai vannak a Karon, és fontossága abban is megmutatkozik, hogy a modern felelősségi jogi kérdésekhez is kapcsolódik. Előadásában a casus medius kérdéskörével foglalkozott részletesebben. 

Hoffman István, a Közigazgatási Jogi Tanszék habilitált egyetemi docense A helyi önkormányzatok szociális közszolgáltatási feladatainak összehasonlító elemzése című előadásában beszélt többek között a szociális igazgatás, szociális segítségnyújtás jogával kapcsolatos jogtudományi szemléletről, és bemutatta az Európa különböző országaiban működő önkormányzati modelleket a címben jelzett feladatok ellátásának szempontjából.

Kajtár Gábor, a Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusa Új kihívások – régi szabályok? A terrorizmus elleni önvédelem a nemzetközi jogban címmel tartott előadást. Ebben a 2001. szeptember 11-ét követő terrortámadásokból és az úgynevezett Bush-doktrína nemzetközi jogra gyakorolt hatásából kiindulva beszélt kutatásáról. Különösen foglalkoztatta az a kérdés, hogy milyen okok vezetnek a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eltérő eredményekhez, és ismertette a kutatásában tézis-antitézis-szintézis fogalma alá rendezett elméleteket és ennek nemzetközi jogra gyakorolt hatásait. 

A konferencia második részében Menyhárd Attila, a Kar dékánja röviden összegezte a konferencia első felében történteket, köszöntötte Kuncz Ödön családtagjait, és megnyitotta a konferenciát a neves jogtudóssal kapcsolatos előadások számára. 

Kisfaludi András, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára foglalkozott a tudományos művek mögött rejlő személyiség megismerésének fontosságával. Köszönetet mondott a családnak azért, hogy megőrizték az emlékiratokat és átadták azt a Kar részére. Előadásából a tudományért, a gazdasági jogért küzdő személy bontakozott ki. Beszélt Kuncz Ödön rendszerváltásokkal kapcsolatos viszonyáról, dékáni és prodékáni hivatalának betöltéséről, gazdasági jogi munkásságáról. Mindezt korabeli kari tanácsülési dokumentumokból idézett részletekkel is színesítette. 

Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanára Kuncz Ödön erdélyi kötődéseivel kapcsolatosan említette erdélyi születését, beszélt gyermekkoráról, testvéreiről és erdélyi egyetemi éveiről, amelyek rendkívül meghatározóak voltak a számára. Bemutatta a kolozsvári egyetemi oktatói pályát, ami a háború közbeszóltával szakadt meg.

Vékás Lajos, a Polgári Jogi Tanszék professzora a két háború közötti pesti jogi karról tartotta előadását. Kuncz Ödön 1920-ban érkezett Pestre, és ekkor kezdődött egyetemi pályafutása az akkor egy egyetemhez sem kapcsolódó Közgazdasági Karon. 1928-tól lett Karunk oktatója egy olyan időszakban, amikor komoly generációváltás ment végbe a falak között. Kiemelte előadásában Kuncz Ödön dékáni szerepét, és hangsúlyozta, hogy azt komoly felelősségtudattal töltötte be.

Székely László, a Polgári Jogi Tanszék adjunktusa Kuncz Ödön művészetekhez való viszonyáról szólt. A megjelent életrajzi kötetből egy bölcs ember összegzése, filozófiai gondolatainak tárháza bontakozik ki. Rámutatott, hogy munkásságában művészet és tudomány nem váltak külön, a jogtudományt művészetként, a cselekvés művészeteként fogta fel. Szó volt meghatározó irodalmi olvasmányairól, színházhoz való viszonyáról és a zene iránti olthatatlan szeretetéről. 

Kuncz Magdolna a család részéről mondott köszönetet a Karnak a kötet megjelentetéséért. Elmondta, hogy mint a rá hagyott életrajz és dokumentumok ápolója, népszerűsítője örömmel fedezte fel az ELTE ÁJK-n működő Kuncz Ödön Jogi Tudásközpontot. Kisfaludi Andrással történt első találkozása alkalmával örömmel fedezte fel, hogy a professzor úr Kuncz Ödön egykori szobájában dolgozik olyan bútorok között, amelyeknek egy része nagyapját is körbevette.

Menyhárd Attila, a Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára zárszavában elmondta, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 350 éve gyökerezik a magyar társadalomban, és képezi a jogászokat. Az innen kikerülő jogászok eszmeiséget és felelősségtudatot is visznek magukkal, melyet tudósok építettek fel, évszázadokon át. Fontos tudnunk, hogy honnan jöttünk és merre tartunk, mert ennek segítségével lehetünk tisztában azzal is, hogy kik vagyunk valójában. Sokszor szeretnénk elődeinkkel beszélgetni, amikor tanácstalanok vagyunk a világ dolgaival kapcsolatosan. A Kuncz Ödön életéről szóló könyv olyan, mint egy jó beszélgetés egy neves előddel. Visszautalt Kajtár Gábor előadásában elhangzott, Szent-Györgyi Alberttől származó idézetre, amely szerint a jövőt csak a múlt alapjaira lehet biztonsággal építeni. Kuncz Ödön öröksége és a megjelent önéletrajzírás olyan alap, amelyre bátran építhetünk a jövőben.