„COVID-19 és büntetőjog” konferenciabeszámoló

A konferenciát Ambrus István levezető elnök, egyetemi docens, a Büntetőjogi Tanszéken folyó OTKA posztdoktori kutatás vezetője nyitotta meg, majd bevezető előadásában a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő szabálysértési tényállásokról és azok gyakorlatáról beszélt. A járványügyi kihágások jogtörténeti bemutatását követően kiemelte, hogy a büntető jogalkotás mellett legalább ugyanakkora szerepe volt, illetve van a 2020. évi veszélyhelyzet, valamint egészségügyi válsághelyzet idején a szabálysértési jognak, amit jól példáz, hogy a COVID-19 kapcsán megvalósított járványügyi szabályszegés bűncselekményét a jogalkotó dekriminalizálta és jelenleg csupán szabálysértésként rendeli büntetni. Foglalkozott egyebek mellett a járvány és a közveszély fogalmával. Részletesen vizsgálta a maszkhasználatot mellőző személlyel szembeni fellépés mikénti értékelését, ahol a jogszabály engedélyén keresztül az elfogási jog, de akár a közérdek elleni támadás folytán a jogos védelem mint jogellenességet kizáró ok alkalmazhatósága is szóba kerülhet. Előadását azzal zárta, hogy a járványhelyzet mikénti alakulásának függvényében továbbra is úgy a büntető-, mint a szabálysértési joganyag dinamikus módosításaira lehet és kell felkészülni.

Filó Mihály adjunktus Az egészségügyi „mikroallokáció” büntetőjogi kérdései címmel tartotta meg előadását. Az emberi élet védelem alapvető jelentőségű civilizációs vívmány. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EJEE) és a strasbourgi bíróság (EJEB) gyakorlata értelmében az élethez való jog a nemzet létét fenyegető szükséghelyzet esetén sem derogálható. A világjárvány idején az orvosi hivatásrend szervezetei világszerte állásfoglalásokat tesznek közzé az egészségügyi mikroallokáció, a szűkösen rendelkezésre álló eszközök elosztásának morális dilemmáiról. Előadásában azt vizsgálta, hogy betegek orvosszakmai vagy orvosetikai elvek mentén történő rangsorolása összeegyeztethető-e az abszolút jellegű büntetőjogi életvédelem követelményeivel.

Németh Imre adjunktus Kriminalizációs megfontolások a közegészség védelme kapcsán című előadásában a közegészség mint jogi tárgy mibenlétével, valamint mind horizontális, mind vertikális vizsgálatával foglalkozott. Az előadás érintette a közegészség szemantikai fogalmát, valamint a közegészség mint kriminalizációs jogtárgy történeti vonatkozásait. Az előadás elemezte azt is, hogy a közegészség mely jogokkal mérhető össze a büntetendővé nyilvánítás során, figyelemmel a nemzetközi kriminalizációs kötelezettségekre, valamint a nemzetközi emberi jogi dokumentumokra. A konklúzió előrevetítette a COVID-19 járvány terjedésével, a közegészség-védelmi célzattal történő büntető jogalkotás uniós expanzióját, valamint a lehetséges védőoltás kötelezővé tétele, illetve annak megtagadása kapcsán felmerülő büntetőjogi vonatkozásokat.

Szabó Zsolt Tibor doktorandusz a közveszéllyel fenyegetés deliktumáról tartotta meg előadását. A statisztikai adatok ismertetését követően négy jogesetet elemzett röviden, nyomatékosan felhívva arra a figyelmet, hogy már az igen egyszerű megítélésű történeti tényállások minősítése is problémát tud okozni a jogalkalmazó számára. Az előadó ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bűncselekmény egyes tényállási elemei rendkívül absztrakt módon lettek megfogalmazva, a tényállási elemeket (közveszély, köznyugalom, az annak megzavarására való alkalmasság, vagy annak súlyos megzavarása) pedig a bírói gyakorlat egyelőre alig töltötte ki tartalommal. Előadása összegzésében két fontos kérdést fogalmazott meg. Egyrészt, hogy veszélyes lehet-e a társadalomra az a cselekmény, melynek kifejtése során az elkövető arra hívja fel a figyelmet, hogy a COVID-19 okozta járványhelyzet lényegesen súlyosabb, mint amennyire azt a rendelkezésre álló adatok alátámasztanák. Másrészt kérdéses, hogy miként értékelhető a vírustagadók, maszkviselés ellen buzdítók magatartása a különleges jogrend időszakán kívül.

Hodula Máté doktorandusz Büntető jogalkotás a COVID-19 járvány alatt, nemzetközi kitekintéssel címmel adott elő. Az előadás témája a koronavírus kapcsán jelentkező, a korábbiakban nemigen ismert vagy előforduló normaszegések (például kijárási korlátozás vagy házi karantén megszegése) miatt számos ország újabb magatartásokat minősített büntetendővé. Azonban az egyes megoldások már rendkívül eltérnek, így a módszertani bevezetés (például a bűncselekmények és a szabálysértések elhatárolása, vizsgált tényállások körének meghatározása) után nemzetközi, főként angol, spanyol, francia és amerikai példákon keresztül mutatta be a leggyakoribb tapasztalatokat. Eszerint egyes országok teljesen új törvényt alkottak, új tényállásokkal és szankciókkal (például Egyesült Királyság), mások a meglévő keretrendszert módosítás nélkül alkalmazták (például Spanyolország), de előfordult rendeleti szintű szankcionálás is (például Franciaország). További általános tapasztalat a keretdiszpozíciós megoldás, tehát az egyes tényállások visszautalnak valamilyen rendelet, közigazgatási határozat vagy utasítás megszegésére, és nem önállóan értelmezhető törvényi tényállásokat hozott létre a jogalkotó.

Gubis Philip doktorandusz előadása során a korábbi joggyakorlatban fehér holló gyakorisággal előforduló rémhírterjesztés tényállását mutatta be, amely a koronavírus-járvány hazánkba történt begyűrűzése óta nyert igazán aktualitást. A rémhírterjesztés magyar jogtörténeti előzményei után a koronavírus-járvány hatására tett jogalkotói lépésként módosított eredeti tényállás és az újonnan megfogalmazott elkövetési magatartás dogmatikai elemzése történt meg. Végül az új tényállással foglalkozó 15/2020. (VII. 8.) AB határozat, a jogalkotással kapcsolatos kritikák, továbbá a deliktum gyakorlatának és kriminálstatisztikai adatainak a bemutatására került sor.

A konferencián a Kar oktatói és hallgatói mellett számos gyakorló jogász és más szakember is részt vett. A konferencia utókiadványa az ELTE Jogi Kari Tudomány sorozatában, várhatóan 2021 elején jelenik meg.

A rendezvényt az NKFIH 128394. számú posztdoktori kiválósági programja támogatta.
A beszámolót Dr. Ambrus István egyetemi docens (ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék) készítette.