Dékáni interjú a Figyelő Felsőoktatási Rangsorában
Milyenek az előző félév távoktatással kapcsolatos tapasztalatai, és hogyan készültek fel a járvány második hullámára?
Bár tavasszal az egyetemlátogatási tilalom bevezetésekor voltak nehéz napjaink, a koronavírus járvány összességében a vártnál kisebb zökkenőt okozott a munkánkban. Ez részben annak köszönhető, hogy a digitális oktatási eszközök rendelkezésünkre álltak, azokat már korábban is aktívan használta sok oktatónk. Így aztán a veszélyhelyzet elrendelését követően egy hét alatt át tudtunk állni az online oktatásra, és később meg tudtuk szervezni a vizsgák online letételét is. Ehhez jelentős áldozatvállalásra, többletmunkára volt szükség kollégáim részéről. Büszke vagyok hallgatóinkra is, akik a kényszerű izolációban, a képernyő előtt ülve, sokszor számukra új felületeken és módszerekkel sikeresen teljesítették a szemesztert, letették vizsgáikat, illetve a záróvizsgákat. A távoktatással kapcsolatosan végzett felmérésünk szerint az online módszerekkel a hallgatóink nagyon elégedettek voltak, olyannyira, hogy javasolták néhány módszer átemelését a normál, jelenléti oktatásba is. A nyár folyamán több különböző tantervet is kidolgoztunk az őszi szemeszterre készülve, végül a COVID-19 helyzet miatt hibrid formában kezdtük az oktatást.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A cél az, hogy a lehető legtöbb személyes kontaktust biztosítsuk a lehető legnagyobb biztonság mellett. Az így kialakított hibrid rendszerben a szemináriumokat és az idegen nyelvű órákat tartjuk személyesen, a kis létszámú csoportokat nagy előadókba helyezzük el, így biztosítva a távolságtartást. Az előadásokat előre felvesszük, és interneten tesszük hozzáférhetővé. A fakultatív tárgyak végül valós időben, online lesznek megtartva. Ameddig a járványhelyzet engedi, a jelenléti és a távolléti oktatást is magában foglaló hibrid tanrend érvényes.
Mik az újonnan érkező elsőéves hallgatókról az első benyomásai?
Büszkén mondhatom, hogy nagyon nagy számban jelentkeztek karunkra tehetséges leendő jogászok, akik sok pontot értek el a gimnáziumi tanulmányaik és az érettségi során. A jogász nappali szakra összesen 2657 jelentkezésünk volt, közülük 943-an első helyen jelölték meg Karunkat. Örömünkre szolgál, hogy az elsőéves hallgatók túlnyomó része jelentősen az előre kihirdetett 350 pont feletti pontszámmal jutott be hozzánk: az állami ösztöndíjra felvettjeink átlagpontszáma 480, míg az önköltséges hallgatók esetében ez az átlag 418 pont volt. Miután a fenntartó az államilag támogatott helyek számát minden jogi karon nyolcvan főben maximalizálta, nagyon magas lett az állami ösztöndíjas jogászképzés ponthatára, idén ehhez nálunk 472 pontot kellett elérni. Ez természetesen számunkra egy elismerés, ugyanakkor átérezzük azoknak a jelentkezőknek a csalódottságát is, akik ugyan igen szép pontszámot értek el, mégsem juthatnak be hozzánk államilag támogatott helyre. Kifejezetten miattuk és nekik elindítunk ezért egy ösztöndíj programot, az úgynevezett. „Felező ösztöndíjat”, ami a legjobb önköltséges hallgatók számára megfelezi a tandíjat.
A személyes kontaktusok kényszerű csökkentése nem jelent hátrányt a képzésben?
A jogászi szakma a szóbeliségre épül, a személyes elem az oktatás során sem kerülhető meg. Az új helyzetben minden lehetséges eszközt igénybe veszünk, hogy hallgatóink a kar hagyományaihoz méltó színvonalú oktatásban részesüljenek, a képzés magas minőségét a járvány idején is fenntartjuk. A távoktatás hasznai is jelentősek, mert lehetőséget ad új képességek megtanulására, és oktatóink eszköztárát is bővítette. Az e-learning területén az előrelépés számottevő, így összességében azt mondhatom, hogy Karunk a korábbinál is jobb eséllyel őrizheti vezető pozícióját a jogászképzésben.
Forrás: Figyelő Felsőoktatási Rangsor