Digitalizáció és büntetőjog

A szerző a büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás. 

Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.

A kötetről részletesebb információ itt olvasható.

Forrás: Wolters Kluver