ELTEfeszt 2021

10.00 – 10.45

Ölni vagy ölelni?

Az előadás azt kívánja bizonyítani, hogy aki érteni kívánja a politikát, annak leginkább az embereket, az emberi viselkedést kell ismernie. A politika nem önjáró szerkezet, csak egy eszköz, amelynek a működése leginkább attól függ, aki használja: ölni és ölelni egyaránt képes lehet. A politika tanulmányozása tehát valójában embertan, hiszen egy lakatlan szigeten, az ember nélkül nincs, nem lehet politika. 

Előadó: Dr. Török Gábor politológus, elemző, a Politikatudományi Intézet docense

11:00 – 11:45

A jog lehetőségei és korlátai

Az előadás bemutatja a jog természetét, hatásmechanizmusát és a jogértelmezés folyamatát. Képet ad továbbá arról, hogy a jog hogyan tud megfelelő eszközzé válni a társadalom működésének a szervezésében. 

Előadó: Dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék

13:00 – 13:45

Kerekasztal beszélgetés a COVID járvány jogi és társadalmi hatásairól

(büntetőjog, büntetés-végrehajtás, közigazgatás, személyek, munkavállalók szabad mozgása, politika)

A járványokkal kapcsolatos jogsértéseket a történelemben régtől fogva büntették. A 2020-ban kitört Covid19-világjárvány ugyanakkor olyan büntetőjogi problémákat vetett fel, amelyek lényegében egy évszázada, a spanyolnátha időszaka óta nem fordultak elő. A törvényhozónak pedig gyorsan és hatékonyan kellett reagálnia a járványügyi helyzetre, amely a büntetőjog és a szabálysértési jog területén is olyan lényeges újításokat hozott, mint például a hatósági karantén, a kijárási korlátozások, a maszkviselés szabályait megszegő, avagy az álhíreket terjesztő személyek szankcionálása.

A koronavírus hatására a bezártság és a különféle korlátozások sora a mindennapi életünk részévé vált. De mi történt mindeközben azokkal, akik a szabadságuktól eleve meg vannak fosztva? Milyen kihívások elé állította a pandémia a büntetés-végrehajtási szervezeteket? Hogyan érintette a járvány a fogvatartottak és szeretteik életét?

A COVID nagyon erősen megütötte a személyek, munkavállalók szabad mozgását az EU-n belül, azaz az uniós mobilitást is. Hiszen nemcsak hogy sok munkahely megszűnt, amelyeket döntően mobil munkavállalók láttak el – turizmus, hotelszolgáltatás, feldolgozóipar, szállítás - , hanem még lezárták a határokat is, így azok is nehezen tudtak mozogni, akiknek megmaradt az állása. Több tízezer fővel csökkent a mobil munkavállalók száma csak Magyarországon, uniós szinten milliós nagyságrendet érintett. Voltak azonban pozitív következmények is, ide sorolható a távmunka hihetetlen előretörése, Magyarországon 15-szörös volt az így foglalkoztatottak számának a növekedése, és az EU-ban is globálisan növekedés mutatkozott. Reméljük, ez a pozitívum megmarad, és igaz lesz, hogy tényleg minden rosszban van valami jó!

A COVID-19 pandémia jelentősen hatott mindennapi életünkre, s ez alól a közigazgatási jog sem volt kivétel. Mind rövidtávon, mind hosszútávon hatott a mindennapi életünket is befolyásoló közigazgatásra: a járványügyi korlátozások és érvényesítésük keretein túl az ügyintézés, az elektronikus megoldások terén, a szolgáltatások biztosításával és azok új kihívásokhoz igazításával, új szervezeti megoldásokkal.

A COVID-19 járvány is politikai kérdés, hiszen minden az, ami emberek közötti kapcsolatokat érint. A járvány esetében különösen fontos a politika működése, hiszen gyors és hatékony döntéseket várnak a választók. Demokráciák vagy diktatúrák képesek hatékonyabban kezelni a válságot? Hallgasson-e a szakértőkre a politikus, és ha igen, akkor járványügyi vagy gazdasági szakemberekre? Országos összefogást eredményez a kivételes járványhelyzet vagy a kormány-ellenzék megosztottság fennmarad a kivételes helyzetben is? Lassú vagy alapos az Európai Unió a járványkezelésben? Hogyan ad választ a rendkívüli kihívásokra az egészségpolitika vagy az oktatáspolitika?

A kerekasztal beszélgetés során ezeket a főbb kérdéseket tekintjük át, különös tekintettel a más jogágakhoz való kapcsolódás kérdéseire.

A kerekasztal résztvevői:
Dr. Ambrus István egyetemi docens, Büntetőjogi Tanszék
Dr. Arató Krisztina egyetemi tanár, Politikatudományi Intézet
Ivanics Zsófia tanársegéd, Kriminológia Tanszék
Dr. Gellérné dr. Lukács Éva adjunktus, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék
Dr. Hoffman István egyetemi tanár, Közigazgatási Jogi Tanszék
A beszélgetést vezeti: Gönczi Lili joghallgató, az ELTE ÁJK-n működő Covid-kutatási munkacsoport közreműködője

Várunk minden érdeklődőt!

Az ELTEfeszt összes programja