Jog- és irodalomtörténet Székely László új könyvében

A Petőfi Irodalmi Múzeumban június 28-án irodalmárok és jogászok előtt mutatták be a könyvet, a beszélgetés résztvevői a szerzőn kívül a kötetet lektoráló Papp Zoltán János, Légrádi Gergely szerkesztő, valamint Bálinger Béla, a Központi Antikvárium szakmai vezetője voltak. Beszélgetésükből megtudhattuk, hogy Székely László a mű alapjául szolgáló tanulmányát először mestere, Vékás Lajos akadémikus professzor tiszteletére megjelent ünnepi kötetben publikálta. Elmondta, hogy szakmai érdeklődését hosszú időre meghatározta egy az 1980-as években Vékás Lajos által tartott szemináriumon megvitatásra került, a Doktor Fausztusszal kapcsolatos szerzői jogvita, ami Thomas Mann és Arnold Schönberg között zajlott.

A könyv mostani megjelenéséig az abban publikált információk fehér foltnak számítottak az irodalomtörténetben, a tizenkét évig tartó pereskedés részletei a nagyközönség előtt nem váltak ismertté. Török Sophie és nevelt lányuk viszonya Babits halála után romlott meg, a Levéltár mintegy 1500 oldalnyi peranyagot őrzött a bírósági eljárásokról. A kötet egyik pozitívuma, hogy a szerző képes megőrizni a személyektől való függetlenségét, nem foglal állást egyik fél mellett sem. A szöveget szépirodalmi írások, naplóbejegyzések is színesítik, a szerző az első változat elkészítése után mintegy dramaturgként dolgozott a köteten. Török Sophie és Babits Mihály írásai reflektálnak Székely László szövegére. A kötet harmadik kulcsfigurája Basch Lóránd, aki Babits kurátor társaként működött a Baumgarten Alapítványnál, majd a költő halála után hivatalos ügyeinek intézője lett. Miután Babits Ildikó feljelentésének köszönhetően néhány napig az Andrássy út 60.-ban tartották fogva, Basch úgy ítélte meg, hogy az egyébként rendkívül öntörvényű örökbefogadott gyermek nem méltó a költőóriás örökségére. Ezért felépített egy koncepciót, hogy ne válhasson a szerzői jogok tulajdonosává. A szerző elmondása szerint ez majdnem sikerült is neki. 

A méltatók szerint „a szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya–lánya viszony feltárása a jogtörténet, az irodalomtörténet és a pszichológia búvárainak egyaránt sok rejtett kincset kínál”. A kötet hiánypótló abból a szempontból is, hogy a peranyagot összefüggésbe állítja az irodalomtörténettel, és rendszerezve mutatja be azt. A lét alapvető kérdéseiről, emberi viszonyokról is szól, kuriózumokat kínálva a jog és irodalom iránt érdeklődőknek egyaránt. A kötet számozott példányú, bibliofil kiadása is elkészült, kreatív papírra, vászon és bőrkötésben egyaránt, amelynek Budapesten nyomott belíveinek kézi kötése Debrecenben valósult meg.