Kutatók Éjszakája 2019
2019. szeptember 27.
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
2019. szeptember 27. -
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Szeretnénk megismertetni az érdeklődőkkel a Karunkon folyó kutatásokat, az aktuális, a tudományos érdeklődést kiváltó témákat, illetve bemutatkozik a Washingtonban világversenyt nyert perbeszéd csapatunk is. Látogassanak el hozzánk, pillantsanak be a jogi kutatóműhelyekbe!
Programjaink
18.00 – 19.00 Somló Auditórium (I. tanterem), Egyetem tér 1-3., I. emelet 106.
Három, doktori értekezést író Kolléga előadása kutatásának „szót érdemlő” megállapításairól
Rácz Réka (tanársegéd): A figyelmeztetés és a felmondás között – Munkáltatói lehetőségek a munkavállalói kötelezettségszegés szankcionálására
Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a „rendteremtésre?” Ha a munkavállaló vétkesen megszegi munkaviszonyból eredő kötelezettségét, a versenyszférában a törvényi keretek között a munkáltató humánpolitikájától is függ a reakció. Milyen jogkövetkezményeket, szankciókat alkalmazhat a munkáltató? Melyek az előfeltételei és választóvonalai a figyelmeztetésnek, a fegyelmi büntetésnek és a munkaviszony megszüntetésének.
Szakács Dóra (PhD hallgató, ügyvédjelölt): Feszítő légkörben – A munkahelyi pszichoterror a munkajogban
A munkahelyi pszichoterror egyre szélesebb körben ismert és tapasztalt jelenség, kevesen tudják azonban azonosítani, mi is tartozik ezen fogalom körébe. Ennek következménye, hogy nem alakult ki olyan hazai munkajogi szabályozás, mely segítené a pszichoterror áldozatait és útmutatót nyújtana a munkáltatóknak is. Néhány külföldi állam ugyanakkor kifejezetten hatékonyan oldja meg ezt a problémát, iránymutatóként szolgálva a magyar jogalkotásnak és ennek folytán a mindennapi jogalkalmazásnak is.
Sütő Krisztina (PhD hallgató, bíró): Munkahelyet szüntet – új állásokat létesít – A digitalizáció hatása a munkaviszonyra
Az Európai Bizottság vitaanyagában összegezte a digitalizáció hatását a munkaviszonyra, és azon kihívásokat, amelyekkel szembesülnie kell munkáltatóknak és alkalmazottaknak. Gondoljunk csak az e-ügyintézés, az elektronikus kézbesítési szolgáltatások vagy az internetes vásárlás elterjedésére, amelyek okán több munkakör is szükségtelenné válik. Bár az előzetes várakozások szerint csaknem annyi állás jön létre a digitalizáció terjedésének következtében, mint amennyi megszűnik, az újszerű feladatokhoz való alkalmazkodás jelentős nehézségekkel jár és a jogi szabályozásnak is lépést kell tartania a változással. Hogyan formálja a digitalizáció a foglalkoztatást, miként hat a munka és a magánélet egyensúlyára?
19.00 – 20.00 Aula Magna (Egyetem tér 1-3., I, emelet)
Több mint 700 egyetem és 3500 induló diák, 60 éves hagyomány és olyan világbajnok anyanyelvi csapatok, mint a Columbia Law School, a Georgetown University vagy Cambridge. Egy ilyen környezetben lett az ELTE ÁJK csapata világbajnok 2019. április 7-én, a Jessup nemzetközi jogi perbeszédversenyen.
Bazsó Gábor, Buda Zolta, Koncsik Marcell és Szép Vanessa olyat értek el Washington DC-ben, amit európai csapatnak csak háromszor sikerült a veseny 60 éves történetében: otthoni pályán, saját anyanyelvükön és jogi kultúrájukban bizonyultak jobbnak jogi érvelésben, azaz perbeszédben, a többi csapatnál.
Gyere el az ELTE ÁJK-ra a Kutatók Éjszakájára, ha érdekel, hogy mindez hogyan sikerülhetett, hogyan készültek a versenyre, melyek a mesterfogásaik és hogy miről szólt a 2019-es Jessup jogeset. A két fiktív állam közötti jogvitában felsejlik korunk egyik legnagyobb dilemmája: hogyan egyeztethető össze a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem, egy nép ősi tudása és önrendelkezési joga a modern gyógyszeripar érdekeivel, valamint az államok szuverenitása az emberi jogok védelmének kötelezettségével.
20.00 – 21.30: Aula Magna (Egyetem tér 1-3., I, emelet)
Rendhagyó kerekasztal az életvégi döntések jogi és morális dilemmáiról
A gondolkodó ember számára nincsen vonzóbb kihívás a „jó halál” feladványánál. Csábító ugyanis mások életéről ítéletet mondani. Még inkább mások haláláról. Izgalmas a halált elméletekbe öltöztetni, főleg, ha a máséról van szó: így talán feledjük a magunkét. Jogtudomány, medicina, teológia minderre ízlés szerint kínál lehetőséget. Rendhagyó kerekasztalunkat két jogtudományi előadás vezeti be a felnőttek és a kiskorúak életvégi döntéseiről, az asszisztált öngyilkosságról továbbá az újszülöttek neonatális eutanáziájának különösen érzékeny jogi problémáiról. Ezt követően a hallgatóság megismerheti a vitapartnerek álláspontját, amelyben a „jó halál” kérdéseivel foglalkozó normatív és empirikus tudományok, a jogtudomány, a morálteológia és medicina mellett megjelennek a személyes perspektívák, világnézeti meggyőződések és élmények is.
A résztvevők:
Antal Zsuzsa eredeti végzettsége szerint bőripari üzemmérnök, rendszervező. 1998-ban – egy kilenc éves fiú édesanyjaként – közúti baleset érte. A baleset óta négy végtagjára bénult, kerekesszéket használ. 2014-ben kapcsolódott be participatív kutatótársként és oktatóként az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának fogyatékosságtudományi programjaiba.
Dr. F. Kiss Gabriella, az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar doktori programjában 2016-ban szerzett abszolutóriumot. Érdeklődési és kutatási területe a transzplantáció és az életvégi döntések felé fordult. A Tábitha-ház gyermekhospice önkéntese.
Dr. Élő Gábor egyetemi docens a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, két év megszakítással azóta is itt dolgozik, jelenleg a AITK Kútvölgyi Intenzív Terápiás Részlegén, klinikaigazgató-helyettesként. A későbbiekben jogász végzettséget is szerzett. Képzettségét orvosszakértőként és az életvégi döntésekkel kapcsolatos tudományos kutatómunkájában egyaránt kamatoztatja.
Dr. Orosz Gábor Viktor egyetemi docens az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzett teológus-lelkész szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a rendszeres teológia tanszéken oktat. Szakterülete a bioetika és az esztétikai teológia.
Dr. Filó Mihály adjunktus az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd joggyakorlatát követően Németországban végzett posztgraduális tanulmányokat. Érdeklődése középpontjában az életvégi döntések büntetőjog-dogmatikai és jogfilozófiai kérdései állnak. 2009-ben jelent meg disszertációja az eutanáziáról és az öngyilkosságban való közreműködésről. A Büntetőjogi Tanszék oktatója. Ő vezeti a beszélgetést.
20.00 – 21.30, Somló Auditórium (I. tanterem), Egyetem tér 1-3., I. emelet 106.
– a közösség tagja elleni erőszak tényállásával kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási sajátosságok
Az előadók, az MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport tagjai interaktív előadás keretében mutatják be a gyűlölet-bűncselekményekkel, különösen a közösség tagja elleni erőszak tényállásának megalkotásával és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő sajátosságokat, nehézségeket. Az egyes országok jogalkotói megoldásáinak vizsgálata, a statisztikai adatok elemzése vagy épp az alkalmazott rendészeti modellek felvázolása lehetőséget biztosít arra, hogy közelebb kerüljünk és megértsük a gyűlölet vezérelte bűncselekmények hátterét és hogy bemutassuk az e kriminális magatartások visszaszorítása érdekében tett intézkedéseket, külön kitérve a helyreállító igazságszolgálatatás új javaslataira is. Mindemellett az érdeklődők megismerkedhetnek a SPECTRA kutatócsoport interdiszciplináris munkájával és kutatási tevékenységével.
Előadók:
Szontagh Veronika kriminológus, a kutatócsoport tagja
Dr. Uszkiewicz Erik jogász, a kutatócsoport tagja
21.45 – 23.15 Aula Magna (Egyetem tér 1-3., I, emelet)
Mit jelent gyermeknek lenni „jogilag”? Milyen jogai vannak a gyermeknek és miként érvényesítheti ezeket a jogokat? Hogyan jelenik ez meg mindennapi ügyekben? Milyen ügyekbe szólhat bele a gyermek, mikor kell véleményét kérni, meghallgatni, miről kell tájékoztatni? Mit tudnak a gyermeki jogokról a felnőttek? – ezekre és hasonló gyermekjogi kérdésekre keresi a választ Dr. Szeibert Orsolya, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára bevezető előadásában és a témában járatos szakemberekkel folytatott kerekasztal-beszélgetésében.
21.45 – 22.45 Somló Auditórium (I. tanterem), Egyetem tér 1-3., I. emelet 106.
Az előadás a 21. századi technológiai modernizáció egyik legizgalmasabb kérdésével, a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt rendszerekkel foglalkozik, a büntetőjogász szemével. A MI definiálása és felhasználási területeinek (mint például az önvezető járművek, okosszerződések, okosvárosok, stb.) körüljárása után az előadó áttekinti a büntetőjog jelenlegi, hagyományos eszközrendszerét, alapfogalmait és modellezi azoknak a MI által okozott jogsértésekre való alkalmazhatóságának kérdését. Felelősségre vonható természetes személy (ember) hiányában megvizsgálja, hogy ki (vagy akár: mi) tartozhat büntetőjogi felelősséggel az ilyen esetekben. Az előadás az interdiszciplinaritás jegyében a kapcsolódó jogterületek szempontjainak felvillantásával, majd a jövőbeli jogi szabályozás prognosztizálási kísérletével zárul.
Előadó: Dr. Ambrus István egyetemi docens, ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék