Nemzeti Kiválóságaink 2018

2018.04.13.
Nemzeti Kiválóságaink 2018
Karunk öt oktatója nyert el egyenként 10 hónapos posztdoktori ösztöndíjat a 2017/2018-as tanévre. Kutatásaikkal kapcsolatos előadásaikat 2018. május 24-én, a Lágymányosi Campuson megrendezendő ÚNKP-konferencián tartják meg.

A 2017/2018-as tanévben ismét kiírásra került az Új Nemzeti Kiválósági Program pályázat. A Program célja a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése. A pályázat keretében a fiatal oktatók, kutatók 5 havi, illetve 10 havi ösztöndíjban részesülnek, a fogadó felsőoktatási intézmények pedig a saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40%-a mértékében kutatási-működési támogatást kapnak. 

Karunk nyertesei és kutatási témáik:

Borbíró Andrea, a Kriminológia Tanszék adjunktusa. Kutatási témája A bűnelkövetés formális és informális következményeinek észlelése kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek körében. 

Ez a kutatás az interpretatív kriminológia megközelítésmódjával vizsgálja a szankcióktól való félelem elrettentő hatásának bizonyos kérdéseit. Alapkérdése tehát arra vonatkozik, hogy az egyének hogyan élik meg és vonatkoztatják saját helyzetükre a bűncselekménnyel járó szankciós kockázatokat, célja pedig annak a szubjektív kontextusnak a vizsgálata, amely – a kutatás hipotézise szerint – egyéni szinten erősíti vagy éppen aláássa az elrettentő hatás érvényesülését.

A munka elméleti szakaszában az elrettentéssel, illetve tágabban a büntetési hatásokkal foglalkozó kriminológiai ismeretanyag feldolgozása történt meg. Az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, miszerint a bűncselekmény formális és informális következményeivel kapcsolatos attitűdök és várakozások erősen kontextusfüggők. Markáns különbségek mutatkoznak, különösen a jogtudatosság vonatkozásában, szociális helyzet szerint is. Megerősítették továbbá azt, hogy az informális következmények meghatározóbb szerepet játszanak a jogsértéshez való szubjektív viszonyulásokban, mint a bűncselekmény formális, büntetőjogi következményei.

Az eredmények a kriminálpolitika számára is fontos üzeneteket hordoznak: szemben azzal a közvélekedéssel, amely szerint az elrettentő hatás érvényesítése keménykezű, represszív kriminálpolitikát kívánna meg, az eredmények alapján valószínűbbnek tűnik, hogy a kriminálpolitika bizonyos integratív, támogató elemei hatékonyabban járulhatnak hozzá az elrettentő hatás érvényesülési feltételeinek megteremtéséhez.

Fazekas János, a Közigazgatási Jogi Tanszék adjunktusa. Központi kormányzat válságban. A centralizáció hullámai a XX. század elejének központi közigazgatásaiban címmel nyújtotta be pályázatát.

A kutatás fő célja az volt, hogy feltérképezze: a globalizált keretek között a nemzeti közigazgatási rendszereket ért újfajta kihívások, pl. a 2008-as pénzügyi válság; a nemzetközi migráció; a korábbinál sokkal gyorsabb sokrétűbb információ-áramlás; a szélesedő nemzetközi szabadkereskedelem és a globális nagyvállalatok megjelenése hogyan hatnak a központi közigazgatások szervezetrendszerére. A 2010-es években jelentős centralizációs hullám indult be Magyarországon és más kelet-közép-európai országokban is (pl. Lengyelországban és Csehországban). Ennek keretében jelentősen csökkent a helyi önkormányzatok szerepe a közfeladatok ellátásában, de a központi közigazgatás szervezete is átalakult: erősödött a miniszterelnök és közvetlen végrehajtó apparátusa, centralizáltabb lett a minisztériumi struktúra, valamint csökkent a központi hivatalok száma. A változások a kormányzattól független központi szerveket sem hagyták érintetlenül. Mindezeket a centralizációs tendenciákat magyar és nemzetközi téren az ún. illiberális állam gondolata foglalja elméleti keretbe.

A vizsgálatok első körben arra irányultak, hogy Magyarországon mindez milyen ideológiai és elmélettörténeti előzményekre vezethető vissza. Ugyanakkor nem kizárólag a magyar centralizációs hullámokat térképezték fel, hanem kiterjedtek főként a közép-európai (és részben amerikai, valamint nyugat-európai), sok tekintetben hasonló helyzetben lévő és kihívásokkal szembesülő országok közigazgatási rendszereire is, a párhuzamosságok és a különbségek feltárására.

Inzelt Éva, a Kriminológia Tanszék adjunktusa. A szervezeti és a fehérgalléros bűnözés kapcsolatának elméleti és empirikus kutatásaa témája a munkájának.

Ennek a kutatásnak az a célja, hogy átfogó képet kapjunk a magyarországi szervezeti és a fehérgalléros bűnözés (corporate-és white-collar crime) jellemzőiről, továbbá a gazdasági bűnözés sajátosságainak, valamint a rendszerváltástól napjainkig terjedő trendjeinek a vizsgálata.  A hazai és nemzetközi szakirodalom és adatok elemzésével kíván felállítani egy, a régiónkra jellemző elméleti keretét a szervezeti bűnözésnek. A vállalati bűnözésre vonatkozó ismereteket történeti és összehasonlító módszertannal vizsgálta. 

Tanulmányozza a gazdasági bűncselekményeket elkövetők cégeinek struktúráját, az adott intézmény szervezeti kultúráját. Ezen adatok segítségül szolgálnak ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az egyénben vagy az intézményi szervezetrendszerben vannak-e olyan hibák, hiányosságok mely a gazdasági bűncselekmények elkövetéséhez vezetnek. A szervezeti bűnözés mérése igen bonyolult, mert sok esetben a cselekményeknek nincsen közvetlen áldozata vagy az áldozat nem is fedezi fel a sérelmére elkövetett bűncselekményt (pl. kartell cselekmények vagy fogyasztók megtévesztése). Ebből következik, hogy ezen magatartások nagymértékű látenciával rendelkeznek. 

A kutatás erősíteni kívánja az ellenőrző és szabályozó szervek, továbbá a (büntető) igazságszolgáltatás szereplőinek együttműködését a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy együttes erővel hatékonyabban tudjanak küzdeni a szervezeti, gazdasági bűncselekményekkel szemben. 

Kajtár Gábor, a Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusa Magyarország és a nemzetközi jog témájában végzi kutatásait.

A kutatás a nemzetközi jog szempontjából vizsgálja Magyarországpozícióját, beágyazottságát, kitettségét és hatni tudását a nemzetközi jogi normaanyagra. A XXI. századra nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország szerves része a nemzetközi jog által egyre intenzívebben szabályozott nemzetközi kapcsolatoknak. 

Két tendencia körvonalazódik: egyrészt, a nemzetközi jog egyre több területet szabályoz, fragmentálódik, immár hagyományos joganyagként viselkedik. Másrészt, Magyarország egyre inkább szerves részévé válik ennek az egyre összetettebb joganyagnak, résztvevője és formálója a globalizálódó világnak és jogának. Egyszerre jogalany és a joganyagot alakító tényező. Mégis hagyományosan a nemzetközi jogot Magyarországtól szinte teljesen elszigetelten vizsgáljuk és tanítjuk. 

A munka célja az irány megfordítása: Magyarország szempontjából áttekinteni a jelentősen megnövekedett normaanyagot, és kimutatni a beágyazottság szintjét, a kapcsolódási felületeket, a mozgásteret, valamint a stratégiailag releváns érintkezési és befolyásolási pontokat. 

Magyarország és a nemzetközi jog egymást kölcsönösen alakító jellege a vizsgálat tárgya, nyolc fő téma keretében. Módszertanilag a kutatás elsősorban a nemzetközi jog forrásaira és segédeszközeire támaszkodik. 

Szabados Tamás, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék adjunktusa Gazdasági szankciók a nemzetközi magánjogban című kutatási tervével nyerte el az ösztöndíjat.

A kutatás témája a külpolitika eszközeként alkalmazott gazdasági szankciók (például embargók és pénzügyi korlátozások), valamint a hagyományosan apolitikusnak tekintett nemzetközi magánjog kapcsolatának elemzése. A közjogi eredetű és külpolitikai célokat szolgáló gazdasági szankciók a magánjogi jogviszonyokat is érintik, különösen a magánszemélyek szerződéses jogviszonyait, például, amikor az egyik fél megtagadja valamely szerződés teljesítését, mivel a teljesítés embargóba vagy pénzügyi korlátozásba ütközne. Ilyen esetben az eljáró bíróságnak vagy választottbíróságnak kell eldöntenie, hogy figyelembe vegye-e a gazdasági szankciót.  

A nemzetközi magánjog egyfajta szűrőként funkcionálva közvetíti a közjogi eredetű gazdasági szankciókat a magánjog felé. A kutatásom célja annak vizsgálata, hogy a nemzetközi magánjogi szabályok, hogyan befolyásolják a gazdasági szankciók alkalmazását és a kapcsolódó politikai érdekek érvényesítését, valamint, hogy milyen mértékben jelennek meg külpolitikai érvek a magánjogi jogvitákat eldöntő bírósági határozatokban.

Az Állam- és Jogtudományi Kar ösztöndíjas oktatóinak és doktoranduszainak előadásai