Nyílt nap 2023

2023. november 22.
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
2023. november 22. -
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
TÁJÉKOZTATÓK
JOGÁSZKÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
09.00–10.00:
Dr. Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár
Jogászképzéssel kapcsolatos felvételi információk
Dr. Somssich Réka, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes
A Hallgatói Önkormányzat bemutatkozása
Szente Nóra Titanilla joghallgató, a HÖK elnöke
Helyszín: Fayer Auditórium (VI-os tanterem), 1½ emelet 203.
10.00–11.00:
A beszélgetés keretében 4 fiatal, a közelmúltban karunkon végzett jogász tapasztalatain, élményein keresztül ismertetjük az ÁJK által kínált külföldi hallgatói programokat.
Résztvevők: dr. Kisszabó Dóra, dr. Glofák Szabolcs, dr. Keller-Deák Ágoston, dr. Kincses Dániel
Moderátor: Szabó Brigitta, a Nemzetközi Iroda vezetője
Az Állam- és Jogtudományi Kar számára kiemelten fontos oktatói és hallgatói szaktudásának nemzetközi környezetben történő fejlesztése, melyhez a kari Nemzetközi Iroda szolgáltatásaival nyújt segítséget. A XXI. században mind az oktatásban, mind pedig a munkaerőpiacon elengedhetetlen minimum egy idegennyelv tárgyalási szintű ismerete, amit leghatékonyabban külföldi tanulmányút és/vagy szakmai gyakorlat útján sajátíthatsz el.
Hogyan segít ebben számodra az ÁJK?
– Erasmus+ tanulmányi ösztöndíj támogatással több, mint 130 partneregyetemünk bármelyikébe utazhatsz;
– Erasmus+ szakmai gyakorlat ösztöndíj támogatással szerezhetsz tapasztalatot bármely EU-s tagállam területén, választott szakodnak megfelelő tevékenységi kör végzése esetén;
– idegen nyelvű részképzés keretében francia és német nyelvű diplomát is szerezhetsz tanulmányaid alatt;
– hazai és külföldi nyári egyetemek szervezésével, meghirdetésével;
– folyamatos tájékoztatással az aktuális nemzetközi lehetőségekről.
Ha diplomád mellé magas szintű nyelvtudást, külföldi tapasztalatokat, más kultúrák megismerését is szeretnéd bezsebelni, úgy készülj erre tudatosan és válaszd az ELTE Jogi Karát felsőoktatási tanulmányod helyszínéül!
Helyszín: Aula Magna, I. emelet
11.00–12.00:
A jogászi hivatás négy képviselőjével beszélgetünk személyes életútjukról, és megtudhatjuk, miért választották ezt a pályát. Megismerkedünk a bírói, ügyvédi, közigazgatási munka sajátosságaival, és azokkal a készségekkel, amelyek az adott hivatás gyakorlásához szükségesek. Elhangzanak jótanácsok a pályaválasztással, karrierutakkal kapcsolatosan. Vendégeink megosztják velünk tapasztalataikat, és beszélnek hivatásuk szépségeiről és nehézségeiről is.
Résztvevők:
Dr. Bényi Orsolya vállalatirányítási jogi osztályvezető, Yettel Magyarország
Dr. Costopoulos Orestis büntetőbírósági tevékenységet irányító főügyészhelyettes, Központi Nyomozó Főügyészség
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna kúriai bíró, tanácselnök, Kúria
Dr. Papp Erika ügyvéd, ügyvezető partner, CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP
Moderátor:
dr. Kovács Norbert hivatalvezető, Dékáni Hivatal
Helyszín: Aula Magna, I. emelet
10.00–13.45:
POLITIKATUDOMÁNY-KÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
09.00–10.00:
Előadók: Dr. Mándi Tibor egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes és Hoffmann Dávid hallgató, politológus HÖK-alelnök
Helyszín: Nagy Ernő Auditórium (VII. tanterem, 1½. emelet 305.)
10:00–13:45:
KRIMINOLÓGUSKÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
09.00–10.00:
Előadók: Bálint Réka és Sigmond Tamás PhD-hallgatók, Kriminológiai Tanszék
Az emberi kíváncsiság sosem alszik, és a bűnözés kérdései mindig izgalomba hozzák elménket. Mit jelent valójában a bűnözés? Ki válik bűnözővé? Aki bűncselekményt követ el, élete végéig bűnöző marad? Hogyan reagálunk különböző bűncselekményekre? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és szívesen beszélgetnél a devianciáról, a bűnözésről és az ezeket övező tévhitekről, akkor vegyél részt kriminológiai kvízünk kitöltésében!
Az esemény során együtt járjuk körül ezeket a kérdéseket, és lehetőséged lesz megosztani gondolataidat másokkal a bűnözés és a deviancia témakörében. Gyere, csatlakozz hozzánk, és mélyedj el a kriminológia rejtelmeiben!
Helyszín: Grosschmid Auditórium (IX-es tanterem), III. emelet 305.
12.00–13.45:
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
A Nyílt Nap során folyamatos felvételi tájékoztatás zajlik az Aula Magna előtti folyosón (I. emelet).
MINTAÓRÁK
A mintaórákra egy szünet beiktatásával kerül sor, így az érdeklődők több órán is részt vehetnek.
10.00–12.00:
Előadó: Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, Alkotmányjogi Tanszék
Az előadás keretében áttekintjük, hogy tipikusan milyen jogköröket gyakorolnak és milyen felelősséget viselnek a parlamentáris köztársaságok „gyengének” mondott államfői. Ezt követően a résztvevők maguk is kipróbálhatják az elnöki szerepet: nemzetközi és magyar eseteket dolgozunk fel interaktív formában, amelyeknek során a résztvevők maguk hoznak – esetenként körültekintő mérlegelést igénylő – elnöki döntéseket.
Helyszín: Grosschmid Auditórium (IX-es tanterem), III. emelet 305.
Előadó: Dr. Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Eljárásjogi Tanszék
A polgári peres jogérvényesítés megindítása és nyugvása.
Helyszín: Fayer Auditórium (VI-os tanterem), 1½ emelet 203.
Előadó: Dr. Sándor István tanszékvezető egyetemi tanár, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
Az előadás részletesen bemutatja, hogy az ókori Rómában milyen módon volt lehetőségük a polgároknak a tulajdonjog megszerzésére. A hallgatók betekinthetnek az ősi római jogi adásvétel, a színleges perindítás, az elbirtoklás, az átadás, a foglalás, a kincstalálás, a gyümölcsszerzés, a dolgok egyesülésének és feldolgozásának jogi rejtelmeibe. Az egyes tulajdonszerzési módok szabályai, azok időbeli változásai mellett azok összefüggései is elemzésre kerülnek a gyakorlatból merített számos példán keresztül.
Helyszín: Nagy Ernő auditórium (VII-es tanterem), 1 ½ emelet 305.
Előadó: Dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, Büntetőjogi Tanszék
Az előadás vizsgálja, hogy ki lehet egyáltalán tettese egy bűncselekménynek, milyen összefüggésnek kell fennállnia az elkövetési magatartás és az eredmény között, milyen okozatossági elméletek vannak, és ezek milyen megoldásokra vezethetnek. Mindezt gyakorlati példákon is szemléltetjük.
Helyszín: Vécsey Auditórium (VIII. tanterem), 2 ½ emelet 503.
Előadó: Dr. Illés Gábor István adjunktus, Politikatudományi Intézet
Mi teszi David Hume-ot aktuálissá? Hogyan kapcsolódnak a 18. századi brit pártviszályok a kortárs politikai polarizációhoz? Miért tekintenek Hume-ra a játékelmélet előfutáraként? Miben különleges Hume politikai realizmusa olyan „tankönyvi” realistákkal összevetve, mint mondjuk Machiavelli? Az előadás ezekre a kérdésekre kísérel meg választ adni, megmutatva, hogy a közte és kötünk lévő negyed évezred nem is olyan óriási távolság.
Helyszín: Récsi Auditórium (III-as tanterem), I. emelet 111.
Előadó: Dr. Antal Attila adjunktus, Politikatudományi Intézet
Az előadás az ökológiai és klímaválságnak a jog- és politikai rendszerekre gyakorolt hatásaival foglalkozik, valamint azzal, hogy a végrehajtó hatalom milyen lehetőségekkel rendelkezik a kortárs válságok kezelését illetően és ebben milyen szerepe és kockázatai vannak a rendkívüli jogrendnek.
Helyszín: A/1-es gyakorló (földszint, ruhatár melletti folyosó)
Előadó: Pintér Melinda politológus, a Társadalmi Reflexió Intézet kutatója
Az órán áttekintésre kerül, miképpen hasznosíthatók az Európai Unió politikáit vizsgáló olyan elemzői műfajok, mint például a policy analysis, mire használható a gyakorlatban a policy brief, illetve miképpen tud hatást gyakorolni a döntéshozatalra egy position paper. Szó lesz arról is, hogy melyek azok a kételyek, amelyek az ezeknek a műfajoknak a segítségével készült dokumentumok hasznosíthatóságának és alkalmazásának kapcsán felmerülnek, valamint arról is, hogy elemzőként miként lehet ezeket a kételyeket kiküszöbölni.
Helyszín: A/4-es gyakorló, alagsor 8.
12.00–12.45:
Előadó: Bódiné Dr. Beliznai Kinga habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék
Az előadás a királyi felségjogok és a koronázás kapcsolatával foglalkozik. A koronázási szertartás menete. A koronázási jelvények jogi szimbolikája.
Helyszín: Récsi Auditórium (III-as tanterem), I. emelet 111.
Előadó: Virág Tünde egyetemi adjunktus, Kriminológiai Tanszék
Az „Egyenlő bánásmód és diszkrimináció” kurzus keretében tartott órán a egy iskolai szegregációs per és a roma nők reprodukciós jogának értelmezésén és egy ehhez kapcsolódó jogeseten keresztül tekintjük át a jogvédelem lehetséges eszközeit.
Helyszín: Dósa Auditórium (II-es előadóterem), I. emelet 109.
12.00–14.00:
Elméleti és módszertani irányzatok a politikatudományban
Előadó: Dr. Körösényi András egyetemi tanár, Politikatudományi Intézet
Az előadás első fele a politikatudomány konstruktivista irányzatával foglalkozik. Bemutatja, hogy: (1) a konstruktivizmus hogyan fordul szembe a fundacionalista ontológiával és a pozitivista epsiztemológiával; (2) a cselekvő aktorok valóság-percepciói miként alakítják a döntéseiket és viselkedésüket, és hogy a konstruktivista politikatudományi megközelítés miként veszi ezt számba a pozitivista felfogáshoz képest; (3) továbbá bemutatja a mérsékelt és radikális konstruktivizmus különbségeit, és a voluntarizmus határait a valóság-értelmezésben.
Az előadás második fele a feminizmussal foglalkozik. Áttekinti a feminizmus (1) politikaelméleti újdonságait; (2) a feminizmus három “generációját”; (3) és a radikális feminizmust, mint a radikális konstruktivizmus esetét.
Helyszín: A/1-es gyakorló (földszint, ruhatár melletti folyosó)
Előadó: Dr. Franczel Richárd egyetemi tanársegéd, Politikatudományi Intézet
Az előadás a pluralizmussal, mint politikaelméleti irányzattal, felfogással, nézetrendszerrel foglalkozik. Egyfelől bemutatja a pluralizmus jelentését, értelmezési lehetőségeit és fajtáit. Másfelől megvizsgálja a politikai pluralizmus elmélettörténetét, elvi alapjait, gyakorlatát és módszereit, a pluralista demokrácia (poliarchia – sok központú hatalom), a pluralista politikai rendszer jellemzőit, illetve a pluralista elmélet kritikáit.
Helyszín: Grosschmid Auditórium (IX-es tanterem), III. emelet 305.
13.00–13.45:
Előadó: Dr. Gosztonyi Gergely habilitált egyetemi docens, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék
Másképp értelmezi-e egy történész és egy jogász az áprilisi törvényeket? Miért fontosak a magyar jog fejlődése szempontjából az 1848-as jogi normák, és tényleg itt keresendő-e a hatályosunk jogunk forrásvidéke? A 19. század derekán megszületett volna az első magyar alkotmány?
Helyszín: Récsi Auditórium (III-as tanterem), I. emelet 111.
Regisztráció nem szükséges, a résztvevők iskolalátogatási igazolást kapnak.