Nyílt nap 2024
11/26
2024. november 26.
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
11/26
2024. november 26. -
ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Az ELTE ÁJK nyílt napra várja a képzései iránt érdeklődő középiskolásokat. Mintaórák, kerekasztal-beszélgetések és felvételi tájékoztató is lesz a nap programjában.
A nyílt nap programjai regisztráció nélkül látogathatók.
Program
JOGÁSZKÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
09.00–10.00:
Dékáni köszöntő
Dr. Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár
Jogászképzéssel kapcsolatos felvételi információk
Dr. Somssich Réka, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes
A Hallgatói Önkormányzat bemutatkozása
Szente Nóra Titanilla joghallgató, a HÖK elnöke
Helyszín: Nagy Ernő Auditórium (VII-es tanterem, I ½ emelet 305.)
Dr. Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár
Jogászképzéssel kapcsolatos felvételi információk
Dr. Somssich Réka, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes
A Hallgatói Önkormányzat bemutatkozása
Szente Nóra Titanilla joghallgató, a HÖK elnöke
Helyszín: Nagy Ernő Auditórium (VII-es tanterem, I ½ emelet 305.)
10.00–11.00:
Sikerek az ELTE ÁJK-n – Kerekasztal-beszélgetés
Miben rejlik a sikeresség a jogi tanulmányok során és utána? Honnan indulhat és milyen utat járhat be egy sikeres jogász? Hol próbálhatja ki magát a tanulmányi során?
Pillants be a tudományos diákkörök, perbeszédversenyek és egy, a legkorszerűbb oktatási elveket és eszközöket alkalmazó kísérleti program világába!
Résztvevők:
Dr. Hoffman István, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanára
Dr. Kajtár Gábor tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes, a Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi tanára, perbeszédverseny coach
Dr. Somody Bernadette, az inklúziós jogi program vezetője, az Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa
Moderátor: Dr. Somssich Réka oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes
Helyszín: Aula Magna (I. emelet)
Miben rejlik a sikeresség a jogi tanulmányok során és utána? Honnan indulhat és milyen utat járhat be egy sikeres jogász? Hol próbálhatja ki magát a tanulmányi során?
Pillants be a tudományos diákkörök, perbeszédversenyek és egy, a legkorszerűbb oktatási elveket és eszközöket alkalmazó kísérleti program világába!
Résztvevők:
Dr. Hoffman István, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanára
Dr. Kajtár Gábor tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes, a Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi tanára, perbeszédverseny coach
Dr. Somody Bernadette, az inklúziós jogi program vezetője, az Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa
Moderátor: Dr. Somssich Réka oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes
Helyszín: Aula Magna (I. emelet)
11.00–12.00:
Kerekasztal-beszélgetés a jogászi hivatásrendekről
A jogászi hivatás három képviselőjével beszélgetünk személyes életútjukról, és megtudhatjuk, miért választották ezt a pályát. Megismerkedünk a bírói, ügyvédi, közigazgatási munka sajátosságaival, és azokkal a készségekkel, amelyek az adott hivatás gyakorlásához szükségesek. Elhangzanak jótanácsok a pályaválasztással, karrierutakkal kapcsolatosan.
Vendégeink megosztják velünk tapasztalataikat, és beszélnek hivatásuk szépségeiről és nehézségeiről is.
Résztvevők:
dr. Éless Tamás ügyvéd (Oppenheim Ügyvédi Iroda), a Polgári Eljárásjogi Tanszék címzetes egyetemi tanára
dr. Fehér Miklós Zoltán, az Európai Bírósági Főosztály munkatársa, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
dr. Madarasi Anna bíró, Fővárosi törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a Nemzetközi Jogi Tanszék PhD-hallgatója
Moderátor: dr. Rácz Anna hivatalvezető-helyettes, Dékáni Hivatal
Helyszín: Aula Magna (I. emelet)
A jogászi hivatás három képviselőjével beszélgetünk személyes életútjukról, és megtudhatjuk, miért választották ezt a pályát. Megismerkedünk a bírói, ügyvédi, közigazgatási munka sajátosságaival, és azokkal a készségekkel, amelyek az adott hivatás gyakorlásához szükségesek. Elhangzanak jótanácsok a pályaválasztással, karrierutakkal kapcsolatosan.
Vendégeink megosztják velünk tapasztalataikat, és beszélnek hivatásuk szépségeiről és nehézségeiről is.
Résztvevők:
dr. Éless Tamás ügyvéd (Oppenheim Ügyvédi Iroda), a Polgári Eljárásjogi Tanszék címzetes egyetemi tanára
dr. Fehér Miklós Zoltán, az Európai Bírósági Főosztály munkatársa, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
dr. Madarasi Anna bíró, Fővárosi törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a Nemzetközi Jogi Tanszék PhD-hallgatója
Moderátor: dr. Rácz Anna hivatalvezető-helyettes, Dékáni Hivatal
Helyszín: Aula Magna (I. emelet)
10.00–13.45
Mintaóra (lásd a részletes leírásban)
POLITIKATUDOMÁNY-KÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
09.00–10.00:
Tájékoztató és információk a politológusképzésről
Előadók: Dr. Arató Krisztina intézetigazgató egyetemi tanár, Hoffmann Dávid a Hallgatói Önkormányzat politológus alelnöke
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
Előadók: Dr. Arató Krisztina intézetigazgató egyetemi tanár, Hoffmann Dávid a Hallgatói Önkormányzat politológus alelnöke
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
10.00–13.45:
Mintaóra (lásd a részletes leírásban)
KRIMINOLÓGUSKÉPZÉS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKNEK
9.00–10.00
Kriminológiai kvíz és képzési információk
Előadók: Virág Tünde egyetemi docens és Sigmond Tamás PhD-hallgató, Kriminológiai Tanszék
Helyszín: IV-es tanterem (I. em. 114.)
Az emberi kíváncsiság sosem alszik, és a bűnözés kérdései mindig izgalomba hozzák elménket. Mit jelent valójában a bűnözés? Ki válik bűnözővé? Aki bűncselekményt követ el, élete végéig bűnöző marad? Hogyan reagálunk különböző bűncselekményekre? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és szívesen beszélgetnél a devianciáról, a bűnözésről és az ezeket övező tévhitekről, akkor vegyél részt kriminológiai kvízünk kitöltésében!
Az esemény során együtt járjuk körül ezeket a kérdéseket, és lehetőséged lesz megosztani gondolataidat másokkal a bűnözés és a deviancia témakörében. Gyere, csatlakozz hozzánk, és mélyedj el a kriminológia rejtelmeiben!
Előadók: Virág Tünde egyetemi docens és Sigmond Tamás PhD-hallgató, Kriminológiai Tanszék
Helyszín: IV-es tanterem (I. em. 114.)
Az emberi kíváncsiság sosem alszik, és a bűnözés kérdései mindig izgalomba hozzák elménket. Mit jelent valójában a bűnözés? Ki válik bűnözővé? Aki bűncselekményt követ el, élete végéig bűnöző marad? Hogyan reagálunk különböző bűncselekményekre? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és szívesen beszélgetnél a devianciáról, a bűnözésről és az ezeket övező tévhitekről, akkor vegyél részt kriminológiai kvízünk kitöltésében!
Az esemény során együtt járjuk körül ezeket a kérdéseket, és lehetőséged lesz megosztani gondolataidat másokkal a bűnözés és a deviancia témakörében. Gyere, csatlakozz hozzánk, és mélyedj el a kriminológia rejtelmeiben!
10.00–13.45
Mintaóra (lásd a részletes leírásban)
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
A Nyílt Nap során folyamatos felvételi tájékoztatás zajlik az Aula Magna előtti folyosón (I. emelet).
Mintaórák
A mintaórákra egy szünet beiktatásával kerül sor, így az érdeklődők több órán is részt vehetnek.
10.00–12.00
Pártok és pártrendszerek
Előadó: Benedek István adjunktus, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
A kurzus célja pártok és pártrendszerek alapvető jellegzetességeinek feltárása, mind elméleti, mind empirikus szinten. A kurzus első felében a pártelmélet kulcsfogalmait és legfontosabb megközelítéseit tekintettük át, a szűken vett pártközpontú megközelítésen túllépve fontos történeti, társadalmi és politikaelméleti aspektusokat is érintve. A félév második felében az egyes régiók és országok pártrendszereit dolgozzuk fel. November 26-án két előadás (Németország, illetve Ausztria és Svájc) keretében tanulmányozzuk a német nyelvű országok pártrendszereit, külön kitérve az aktuális fejlemények kapcsán a német kormányválságra és a friss osztrák választások eredményére.
Előadó: Benedek István adjunktus, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
A kurzus célja pártok és pártrendszerek alapvető jellegzetességeinek feltárása, mind elméleti, mind empirikus szinten. A kurzus első felében a pártelmélet kulcsfogalmait és legfontosabb megközelítéseit tekintettük át, a szűken vett pártközpontú megközelítésen túllépve fontos történeti, társadalmi és politikaelméleti aspektusokat is érintve. A félév második felében az egyes régiók és országok pártrendszereit dolgozzuk fel. November 26-án két előadás (Németország, illetve Ausztria és Svájc) keretében tanulmányozzuk a német nyelvű országok pártrendszereit, külön kitérve az aktuális fejlemények kapcsán a német kormányválságra és a friss osztrák választások eredményére.
A polgári igazságszolgáltatási szervezet kialakulása
Előadó: Dr. Beliznai Kinga tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
1908 tavaszán valaki névtelen levélben értesítette Günther Antal igazságügy-minisztert arról, hogy Vitális Kálmán, a Liptóújvári Királyi Járásbíróság vezetője asztalosműhelyt rendezett be a járásbíróság egyik melléképületében. A műhelyben a saját maga által feltalált és szabadalmaztatott méhkaptárokat* készíttetett a hozzáértő rabokkal Huszka János fogházőr felügyelete mellett. A méhkaptárokat aztán jó áron értékesítette.
A névtelen levélíró még azzal is megvádolta a járásbírót, hogy Procs Mihály és Greiner István hivatalszolgákat napi hivatali munkájuktól elvonva, magándolgainak intézésére használja, és ha a bíróhoz vendégek érkeznek, a hivatalszolgáknak kell az asztalnál felszolgálniuk, de nekik kell tisztítaniuk a bíró ruháit is, és mindennap fürdőt készíteniük.
Az előadásban szó esik arról, hogy milyen esetekben tartozik a bíró felelősséggel, ennek szabályozása hogyan alakult a 19–20. században, milyen büntetést vont maga után a bíró kötelességszegése. Mindennek megértéséhez elengedhetetlen a korabeli bírósági szervezet megismerése is. Ami azért is érdekes, mert ma Magyarországon a rendes bírósági hierarchia a polgári korszakban kialakított modellt követi: az igazságszolgáltatást általános hatáskörben a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok gyakorolják.
* A 30405. lajstromszámú méhkaptár egy hosszúkás ládaalakú szekrény volt „homloklapjain elzáró ajtókon készített röpnyílások által, melyek többé-kevésbé elzárhatók és az etető vályúcskák betolására is alkalmasak”. Szabadalmi Ujság, 1904. 2. sz. 6. p
Előadó: Dr. Beliznai Kinga tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
1908 tavaszán valaki névtelen levélben értesítette Günther Antal igazságügy-minisztert arról, hogy Vitális Kálmán, a Liptóújvári Királyi Járásbíróság vezetője asztalosműhelyt rendezett be a járásbíróság egyik melléképületében. A műhelyben a saját maga által feltalált és szabadalmaztatott méhkaptárokat* készíttetett a hozzáértő rabokkal Huszka János fogházőr felügyelete mellett. A méhkaptárokat aztán jó áron értékesítette.
A névtelen levélíró még azzal is megvádolta a járásbírót, hogy Procs Mihály és Greiner István hivatalszolgákat napi hivatali munkájuktól elvonva, magándolgainak intézésére használja, és ha a bíróhoz vendégek érkeznek, a hivatalszolgáknak kell az asztalnál felszolgálniuk, de nekik kell tisztítaniuk a bíró ruháit is, és mindennap fürdőt készíteniük.
Az előadásban szó esik arról, hogy milyen esetekben tartozik a bíró felelősséggel, ennek szabályozása hogyan alakult a 19–20. században, milyen büntetést vont maga után a bíró kötelességszegése. Mindennek megértéséhez elengedhetetlen a korabeli bírósági szervezet megismerése is. Ami azért is érdekes, mert ma Magyarországon a rendes bírósági hierarchia a polgári korszakban kialakított modellt követi: az igazságszolgáltatást általános hatáskörben a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok gyakorolják.
* A 30405. lajstromszámú méhkaptár egy hosszúkás ládaalakú szekrény volt „homloklapjain elzáró ajtókon készített röpnyílások által, melyek többé-kevésbé elzárhatók és az etető vályúcskák betolására is alkalmasak”. Szabadalmi Ujság, 1904. 2. sz. 6. p
Az emberi jogok védelme az Európai Unióban
Előadó: Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék
Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
Előadó: Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék
Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
Vitarendezés a nemzetközi kereskedelem világában
Előadó: Erdős István adjunktus, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Ahogy Montesquieu is megfogalmazta, „[a] kereskedés természetes hatása, hogy békességre indít”.* Emellett azonban talán nem meglepő, hogy mint a mindennapi élet oly sok területének, úgy a kereskedelemnek - és így persze a nemzetközi kereskedelemnek – is velejárója, hogy időről időre viták merülnek fel. Így volt ez régen, és így van ez ma is. És ezeket a vitákat - ha arra igény mutatkozik, valahogy - meg kell oldani, rendezni kell. Milyen természetű, jellegű viták szoktak felmerülni a nemzetközi kereskedelem során? Miként lehet a nemzetközi kereskedelem világában felmerülő vitákat hatékonyan megoldani? Milyen vitarendezési mechanizmusok alakultak ki? Hogy segítheti a vitarendezés a nemzetközi kereskedelem fejlődését? Milyen szerepe van a jognak és a jogon kívüli megfontolásoknak? Mi lehet a legjobb vitarendezési megoldás? A nemzetközi kereskedelem világában bevett vitarendezési módozatok jogi keretrendszerének áttekintése során – többek között – ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat az előadás.
* Montesquieu, Charles Louis de Secondat: A törvények szelleméről II. - Az állam- és jogtudományok úttörői 5. (Budapest, 1962) Negyedik rész, 8. o.
Előadó: Erdős István adjunktus, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Ahogy Montesquieu is megfogalmazta, „[a] kereskedés természetes hatása, hogy békességre indít”.* Emellett azonban talán nem meglepő, hogy mint a mindennapi élet oly sok területének, úgy a kereskedelemnek - és így persze a nemzetközi kereskedelemnek – is velejárója, hogy időről időre viták merülnek fel. Így volt ez régen, és így van ez ma is. És ezeket a vitákat - ha arra igény mutatkozik, valahogy - meg kell oldani, rendezni kell. Milyen természetű, jellegű viták szoktak felmerülni a nemzetközi kereskedelem során? Miként lehet a nemzetközi kereskedelem világában felmerülő vitákat hatékonyan megoldani? Milyen vitarendezési mechanizmusok alakultak ki? Hogy segítheti a vitarendezés a nemzetközi kereskedelem fejlődését? Milyen szerepe van a jognak és a jogon kívüli megfontolásoknak? Mi lehet a legjobb vitarendezési megoldás? A nemzetközi kereskedelem világában bevett vitarendezési módozatok jogi keretrendszerének áttekintése során – többek között – ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat az előadás.
* Montesquieu, Charles Louis de Secondat: A törvények szelleméről II. - Az állam- és jogtudományok úttörői 5. (Budapest, 1962) Negyedik rész, 8. o.
A kormányzati kommunikáció dilemmái
Előadó: Franczel Richárd tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Helyszín: IX. tanterem (Grosschmid Auditórium, III. em. 305.)
A hallgatók diskurzus-óra keretében tartott interaktív előadásaik keretében az aktuális órán arra keresik a választ, hogy miként érdemes megszervezni a kormányzati kommunikációt, melyik modell a hatékonyabb: a centralizált vagy a decentralizált, hány szereplő (egy vagy több kormányszóvivő, és/vagy miniszterelnöki szóvivő, külön kormányzati kommunikációért felelős államtitkár stb.) között javasolt megosztani a kormányzati kommunikációs feladatokat, illetve miként választható el egymástól a kormányzati kommunikáció a mindenkori kormánypártok kampánykommunikációjától?
Előadó: Franczel Richárd tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Helyszín: IX. tanterem (Grosschmid Auditórium, III. em. 305.)
A hallgatók diskurzus-óra keretében tartott interaktív előadásaik keretében az aktuális órán arra keresik a választ, hogy miként érdemes megszervezni a kormányzati kommunikációt, melyik modell a hatékonyabb: a centralizált vagy a decentralizált, hány szereplő (egy vagy több kormányszóvivő, és/vagy miniszterelnöki szóvivő, külön kormányzati kommunikációért felelős államtitkár stb.) között javasolt megosztani a kormányzati kommunikációs feladatokat, illetve miként választható el egymástól a kormányzati kommunikáció a mindenkori kormánypártok kampánykommunikációjától?
12.00–13.00
Az Európai Unió Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikája
Kezdetek; Szerződéses Alapok; Távlatok
Előadó: Dr. Réti Mária tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Agrárjogi Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Az előadás foglalkozik a Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika, mint az Európai Unió kiemelt szakpolitikájának kialakulásával, főbb állomásaival, annak megalkotott szerződéses alapjaival, valamint távlataival. Az előadás rávilágít arra, hogy a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó területek közösségi szintű szabályozása kulcsfontosságú, figyelemmel a terület felbecsülhetetlen jelentőségére az európai gazdaságok és társadalmak fejlődése szempontjából.
Kezdetek; Szerződéses Alapok; Távlatok
Előadó: Dr. Réti Mária tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Agrárjogi Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Az előadás foglalkozik a Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika, mint az Európai Unió kiemelt szakpolitikájának kialakulásával, főbb állomásaival, annak megalkotott szerződéses alapjaival, valamint távlataival. Az előadás rávilágít arra, hogy a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó területek közösségi szintű szabályozása kulcsfontosságú, figyelemmel a terület felbecsülhetetlen jelentőségére az európai gazdaságok és társadalmak fejlődése szempontjából.
12.00–14.00
Iskolai erőszak és cyberbullying
Előadó: Varga Árpád PhD-hallgató, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
Az előadás a gyermekek közötti iskolai konfliktusokkal, így különösen a kortárs iskolai bántalmazással (bullying) és annak online megfelelőjével a cyberbullying jelenségével foglalkozik. Az előadáson a két jelenség definícióiról, megjelenési formáiról, elméleti kérdéseiről és lehetséges megoldási módjairól lesz szó.
Előadó: Varga Árpád PhD-hallgató, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék
Helyszín: I. terem (Somló Auditórium, I. em. 106.)
Az előadás a gyermekek közötti iskolai konfliktusokkal, így különösen a kortárs iskolai bántalmazással (bullying) és annak online megfelelőjével a cyberbullying jelenségével foglalkozik. Az előadáson a két jelenség definícióiról, megjelenési formáiról, elméleti kérdéseiről és lehetséges megoldási módjairól lesz szó.
Jogi alaptan: A jogrendszer
Előadó: Dr. Fekete Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék
Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
Az előadás célja, hogy a jogrendszerre vonatkozó legalapvetőbb dogmatikai fogalmakat rendszerezve bemutassa a hallgatóknak. A jogrendszer rendszerezettségére vonatkozó elképzelésekből kiindulva a jogág fogalmának és a közjog/magánjog elválasztásának segítségével vizsgálja a modern jog önstrukturálására vonatkozó elképzeléseket. Ezt követően a jogrendszer fogalmába kódolt hierarchia kérdésével foglalkozik, különös tekintettel a joglépcső elméletére és jogrendszer működésének egységességét biztosító elvekre. Az elődásás zárásként a joghézag kérdését is megvizsgálja.
Előadó: Dr. Fekete Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék
Helyszín: VI. tanterem (Fayer Auditórium, I. 1/2. em. 203.)
Az előadás célja, hogy a jogrendszerre vonatkozó legalapvetőbb dogmatikai fogalmakat rendszerezve bemutassa a hallgatóknak. A jogrendszer rendszerezettségére vonatkozó elképzelésekből kiindulva a jogág fogalmának és a közjog/magánjog elválasztásának segítségével vizsgálja a modern jog önstrukturálására vonatkozó elképzeléseket. Ezt követően a jogrendszer fogalmába kódolt hierarchia kérdésével foglalkozik, különös tekintettel a joglépcső elméletére és jogrendszer működésének egységességét biztosító elvekre. Az elődásás zárásként a joghézag kérdését is megvizsgálja.
13.00–14.00
Arktisz és az Antarktisz joga
Előadó: Dr. Kende Tamás egyetemi docens, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék
Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
A Föld két pólusának a földrajza teljesen eltérő és részben ezért a jogi szabályozás is az. Míg a déli sarkvidéken van egy földrésznyi szárazföld és arra egy többoldalú nemzetközi egyezmény vonatkozik, addig az északi sarkvidéken csak fagyott tenger található és arra ezért a különböző tengerjogi egyezmények vonatkoznak. Stratégiailag és katonailag mindig is az északi sarkvidék volt érdekesebb. Gazdaságilag viszont 20 évvel ezelőttig az államok közötti erőforrás elosztási konfliktusok a déli sarkvidékre koncentráltak. Az elmúlt két évtized viszont az északi sarkvidék felé fordította az államok gazdasági érdeklődését is.
Előadó: Dr. Kende Tamás egyetemi docens, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék
Helyszín: VII. tanterem (Nagy Ernő Auditórium, I. 1/2. em. 305.)
A Föld két pólusának a földrajza teljesen eltérő és részben ezért a jogi szabályozás is az. Míg a déli sarkvidéken van egy földrésznyi szárazföld és arra egy többoldalú nemzetközi egyezmény vonatkozik, addig az északi sarkvidéken csak fagyott tenger található és arra ezért a különböző tengerjogi egyezmények vonatkoznak. Stratégiailag és katonailag mindig is az északi sarkvidék volt érdekesebb. Gazdaságilag viszont 20 évvel ezelőttig az államok közötti erőforrás elosztási konfliktusok a déli sarkvidékre koncentráltak. Az elmúlt két évtized viszont az északi sarkvidék felé fordította az államok gazdasági érdeklődését is.
13.00–13.45
Büntetőjog a középkori Európában – A bosszú szerepe és annak visszaszorítása
Előadó: Dr. Rigó Balázs egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Az előadáson a hallgatók betekintést nyernek a középkori királyi büntetőhatalom kialakulásába, majd a bosszú megvalósulási formáin keresztül annak fokozatos visszaszorítását elemezzük, míg végül a királyi törvénykönyvek és a békeparancsok révén eljutunk a világi és egyházi büntetőjogi kodifikációk kezdeteihez, amely egyúttal a központi, azaz a királyi hatalom megerősödésével is jár. Az előadás során az angol, a német és a francia büntetőjogi kodifikációk eredményeit tekintjük át.
Előadó: Dr. Rigó Balázs egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
Helyszín: VIII. tanterem (Vécsey Auditórium, II. 1/2. em. 503.)
Az előadáson a hallgatók betekintést nyernek a középkori királyi büntetőhatalom kialakulásába, majd a bosszú megvalósulási formáin keresztül annak fokozatos visszaszorítását elemezzük, míg végül a királyi törvénykönyvek és a békeparancsok révén eljutunk a világi és egyházi büntetőjogi kodifikációk kezdeteihez, amely egyúttal a központi, azaz a királyi hatalom megerősödésével is jár. Az előadás során az angol, a német és a francia büntetőjogi kodifikációk eredményeit tekintjük át.