2009 óta folyamatosan oktatok büntetőjogot, amely jogág lényege főszabály szerint a bűnösen elkövetett és a Büntető Törvénykönyvben szabályozott cselekményt megvalósító ember szankcionálása, kivételesen ugyanakkor ma már jogi személyekkel szemben is alkalmazhatók intézkedések. A büntetőjogról 4 tankönyvem és 100-nál is több, a jogág változatos kérdéseivel foglalkozó tanulmányom jelent meg, PhD fokozatomat 2012-ben az egység és a bűnhalmazat témaköre kapcsán szereztem meg.

A szabálysértési jogot önálló tantárgyként 2016 óta oktatom, 2022-ben tankönyvem is megjelent a témakörben. A szabálysértési jog 2012 óta lényegében "kis büntetőjognak" tekinthető, tehát a társadalomra csekélyebb mértékű veszélyességet hordozó magatartások szankcionálását teszi lehetővé. Számos elméleti és gyakorlati problémát vet fel a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolása, amellyel a tankönyvön kívül számos tanulmányban is foglalkoztam.

A 2020-ban kitört COVID-19 világjárvánnyal összefüggő büntetőjogi kérdéseket 2020 márciusa óta vizsgálom, számos tanulmányt publikáltam angol és a magyar nyelvben, konferenciát szerveztem és kutatási projektekben is részt veszek a téma kapcsán. A járvány számos létező, de ritkán alkalmazott büntetőjogi tényállás vizsgálatát is felvetette, mint például a rémhírterjesztés. Emellett vizsgálni volt szükséges a vírus szándékos terjesztésének büntetőjogi kérdéseit, valamint a kriminálstatisztikai adatok alakulását is.

2019-ben megjelent monográfiámban, általam főszerkesztett kommentár-sorozatban, valamint számos angol és magyar nyelvű írásomban a compliance témakörét kutatom. A compliance kezdetben a nagyvállalati szférában jelent meg, de az Európai Unió új szabályozása kapcsán kisebb cégeknél és a közszférában is alkalmazandó. Lényege a jogi és etikai szabályoknak való megfelelés, és a lehetséges vállalati visszaélések megelőzése, legfontosabb eszközei a visszaélésbejelentés és a - belső vagy külső - visszaélésvizsgálat.

A habilitációs munkámat is képező témakör a digitalizáció és büntetőjog, amelynek keretében elsősorban a 21. század új innovációinak (például a mesterséges intelligencia) a büntetőjogra gyakorolt hatásait vizsgálom.