Gyakori kérdések

Mentorprogram – Gyakori kérdések

Mentorprogram – Gyakori kérdések

A hallgatói jogviszonyt és a tanulmányokat érintő kérdésekkel kapcsolatban elsősorban az ELTE Hallgatói követelményrendszert (HKR) érdemes tanulmányoznod. Segítségül azonban az alábbiakban összegyűjtöttük az elsőéves hallgatók leggyakoribb kérdéseit. Ha mégsem találsz választ, kérdezz bátran a mentoraidtól!

Ügyintézés

Hogyan aktiválhatom a félévemet?

A tanulmányi félév megkezdéséhez és a tárgyak/kurzusok felvételéhez regisztrálni kell. Ezt a Neptun rendszerén keresztül teheted meg. A regisztrációt az “Ügyintézés” > “Beiratkozás/Bejelentkezés” menüpontját kiválasztva kezdheted meg, ennek a felületnek a kiválasztása után tudsz nyilatkozni a félév megkezdésének szándékáról.  A megnyitott felületen a „Bejelentkezés” opcióra kattintva fog felugrani egy űrlap, mellyel aktiválni tudod a félévet.

Hány passzív félévem lehet?

A hallgató a félév elején választhatja azt a lehetőséget, hogy tanulmányait a HKR 4. § 7. és 67. pontjának megfelelően szünetelteti. Az Nftv. 45. § (1) bek. értelmében azonban a szünetelés összefüggően két félévnél hosszabb nem lehet, ebben az esetben a hallgatót el kell bocsátani.

Mivel jár az, ha passzíváltatom magamat egy félévre? Kell ez idő alatt tandíjat fizetnem?

A passzív félév az a szemeszter, amelyre vonatkozóan a hallgató bejelenti, hogy tanulmányait szünetelteti vagy a félév kezdetétől számított egy hónapon belül – indokolt esetben, szükséges igazolás bemutatása mellett – regisztrációját visszavonja, illetve az a félév, amikor a hallgató nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének. Az Nftv. értelmében meg kell szüntetni a hallgató jogviszonyát, ha egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre.

A Hkr. 322.§ szerint a szünetelő hallgatói jogviszony ideje alatt ingyenesen látogathatod a foglalkozásokat, de csak passzív résztvevőként, így az óralátogatás számossági szabályai nem vonatkoznak rád, nem tekintheted felvettnek a tárgyat, és érdemjegyet sem szerezhetsz.

Passziváltatás esetén a szemeszter nem számít bele a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzési időbe, illetve ha önköltséges képzésen vagy, akkor nem kell tandíjat fizetned.

Mi az a méltányossági kérelem és mikor lehet rá szükség?

A különleges méltánylást igénylő körülmények esetén kérelmet lehet benyújtani a Dékánnak. A dékáni méltányosság átvétel, regisztráció és záróvizsgára jelentkezés engedélyezésére, kivételes tanulmányi rend és utólagos tárgyfelvételi kérelemre irányulhat. Dékáni méltányosság a hallgató tanulmányai során képzésenként egy alkalommal lehetséges.

Hogyan kell diákigazolványt igényelni?

Neptunba belépve az Ügyintézés menü Diákigazolvány igénylés menüpontja alatt, az Új felvétel-re kattintva indíthatos a diákigazolvány igénylését. Kérjük, győződ meg arról, hogy két vagy több képzés esetén (pl. egyszerre végzett levelező és nappali képzés esetén) a számodra előnyösebb tagozatú képzésről indítod az igénylést! Amennyiben mindent a leírt módon csináltál, diákigazolványod max. 60 napon belül elkészül.

FONTOS, hogy az újonnan indított diákigazolvány-igénylések csak akkor továbbíthatóak a gyártó felé, ha a hallgató a tanulmányi rendszer információi alapján nem rendelkezik kiadott diákigazolvánnyal.

A 2017.02.15. után legyártott és kipostázott, magyarországi lakcímet tartalmazó diákigazolványok kézbesítése az intézménybe történik.

Az elkészült igazolvány matrica nélkül még nem lesz érvényes, azt a Quaestura érvényesíti:
Questura Iroda, Budapest, Ferenciek tere 6, 1053 (Egyetemi Könyvtár)

Meddig érvényes a diákigazolványom?

Ha az adott félévben aktív hallgató jogviszonnyal rendelkezel, akkor első félévben október 31-ig, a másodikban pedig március 31-ig érvényes a diákigazolványod.

Mikor van nyitva a TO?

Hivatalvezető ügyfélfogadása
Szerda: 13.00–15.00-ig (előzetes bejelentkezés után)

A regisztrációs héten és a szorgalmi időszak első hetében
Hétfő–csütörtök: 8.30–12.00-ig és 13.00–15.00-ig
Péntek: 8.30–12.00-ig

A szorgalmi időszak 2. hetétől
Hétfő: 8.30–12.00-ig
Szerda: 13.00–15.00-ig
Péntek: 8.30–12.00-ig

Vizsgaidőszakban
Munkanapokon: 8.30–10.00-ig

Pénzügyek

Meddig kell befizetni a tandíjat?

A költségtérítés/önköltség összegét a hallgató október 15-ig (illetve március 15-ig) köteles befizetni.

Mi történik ha nem fizetem időben a tandíjat?

„A költségtérítés/önköltség be nem fizetése esetén a kar vezetője a hallgatót elmaradásának az eredeti határidőtől számított egy hónapon belüli rendezésére felszólítja. A költségtérítés-/önköltség-fizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére eleget nem tevő hallgató – amennyiben nem kapott fizetési haladékot – jogviszonya megszüntetésre kerül, valamint e határozat végrehajthatóvá válásáig a félév végi vizsgákra nem jelentkezhet, a vizsgákat nem kezdheti meg, következő félévre nem regisztrálhat, illetve záróvizsgáját nem kezdheti meg.”

Késedelem esetén tehát először felszólítást kapsz, hogy fizesd be a tandíjat a határidőtől számított egy hónapon belül. Ha ezt nem teszed meg és nem kapsz méltányosságból fizetési haladékot, akkor megszűnik a hallgatói jogviszonyod.

Kérhetem-e, hogy később fizessem a tandíjat?

Igen, jövedelmi helyzetedre és tanulmányi eredményedre tekintettel egy dékánhoz címzett kérelemmel kérhetsz részletfizetést vagy fizetési haladékot:

„A kar vezetője – rektor által átruházott hatáskörben –, a hallgató jövedelmi helyzetére és tanulmányi eredményére tekintettel – kérelemre – a befizetés határidejének és módjának egyidejű megállapításával részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat a költségtérítés/önköltség befizetésére.”

Hogy működik a diákhitellel való utalás?

Diákhitelt igényelni a Neptun felületén lehet, az itt kitöltött hiteligénylési adatlapok az adott intézmény Tanulmányi Osztályain, hitelleadási helyein vagy a Diákhitel Központ Személyes Ügyfélszolgálatainak egyikén kerülnek kinyomtatásra és aláírásra.

Diákhitel 2 esetén először meg kell kötni egy szerződést, utána a Központ automatikusan utalni fogja az összeget az egyetem számlájára, ezzel további teendő nincs.

Hogy kerülhetek át államira és fordítva?

;

Hány kreditet kell teljesíteni, hogy bent maradjak államin?

Akik 2016 előtt kezdték, azoknak 27 kredit/év. Akik 2016 szeptemberétől szereznek hallgatói jogviszonyt, azoknak 36 kredit/év.

Hogyan lehet utalni a gyűjtőszámlára?

Amennyiben a Neptun rendszerben befizetési kötelezettséged keletkezik (pl. tandíj, diákigazolvány díja, utóvizsgadíj, ezeket mind a Neptunon keresztül kell befizetni), először a gyűjtőszámlára kell utalni az összeget. Ehhez az alábbi adatok megadására lesz szükséged.

Utalás indítása magyar bankszámláról:

Kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kedvezményezett bankszámla száma 10032000-01426201-01120008
Közlemény NK-Neptun-kód (például: NK-ABCD12)
Összeg az átutalni kívánt összeg

Utalás indítása külföldi bankszámláról:

Kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem
IBAN HU22 1003 2000 0142 6201 0112 0008
SWIFT MANEHUHB
BIC HUSTHUHB
Devizanem HUF
Közlemény NK-Neptun-kód (például: NK-ABCD12)
Összeg az átutalni kívánt összeg

A számlaszám az egyetemé, a Neptun-kód alapján fogják beazonosítani, hogy az átutalt pénz mely hallgatóhoz tartozik, ezért ezt semmiképp se hagyd ki a közleményből. Az átutalni kívánt összeg lehet magasabb is, mint a befizetendő tétel, sőt érdemes is vészhelyzet esetére valamennyi tartalék pénzt tartani a gyűjtőszámlán, hiszen innen azonnal, átfutási idő nélkül be lehet fizetni a tartozást. Miután átutaltad az összeget, néhány napon belül értesítést kapsz a Neptunban, hogy a gyűjtőszámládra pénz érkezett, és innentől a Neptunban tudod befizetni a tartozást.

Fontos, hogy a Neptunban kiírt fizetési határidő előtt 2-3 nappal utald át a gyűjtőszámlára az összeget, mert 2-3 munkanap is lehet mire megérkezik a pénz a számláról a Neptunba. Ha már tartalékképpen van pénz a számlán, azaz korábban befizettél rá, a kiírt tartozás azonnal befizethető, ennek már nincs átfutási ideje. A tartozás akkor számít befizetettnek, ha a Neptunban is megtörtént a befizetés a Pénzügyek menüpontban, a gyűjtőszámlára való utalás tehát még nem számít a tartozás rendezésének.

Bővebb információt a www.qter.elte.hu oldalon találsz a GYIK menüpont alatt.

Beleszámít az ösztöndíjindexbe, ha nem teljesítek egy tárgyat?

A tanulmányi ösztöndíj a hallgató előző szemeszterben elért tanulmányi eredménye alapján folyósított támogatás. Az ösztöndíjindexbe csak az adott képzési programra felvett, és sikeresen teljesített kurzusok eredményei számítanak be.

Tanulmányok

Hol találom a tanév időbeosztását?

A tanév időbeosztását, azaz, hogy mikor van a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak, illetve tanítási szünet, Kar honlapján az Oktatás menüpont „A tanév rendje” pontnál találod meg. Itt mindig az aktuálisat kell nézni, azaz ahol az első szám a felvétel éve. Tehát ha 2017 szeptemberében kezded az egyetemet, a 2017/18-asat.

Mi a különbség az előadás és a szeminárium között?

Az előadás olyan kontaktóra, amelynek során elsődlegesen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását, elmélyítését. Általában az egész évfolyamnak kötelező másfél órás óra, amely általában kollokviummal zárul a félév végi vizsgaidőszakban.

szeminárium olyan gyakorlat, amely elsősorban a hallgató és az oktató közötti szóbeli kommunikációra épül. A szeminárium általában előadásokhoz kapcsolódik, és érdemjegy szerzésével zárul a félév, amely az órai munka melletti egyéb feladatok teljesítésével valósulhat meg. Amennyiben a hallgató a szemináriumot teljesítette, de a kapcsolódó előadás kollokviumának nem felelt meg, úgy nem kell ismételten felvennie a szemináriumot is, mert azt már valamilyen érdemjeggyel teljesítette (amennyiben az érdemjegy nem elégtelen).

Mi a különbség a gyakorlat és a szeminárium között?

Alapvető eltérés az osztályozásban van: a szemináriumokon ötfokozatú jegyet kapsz a félév végén, míg a gyakorlatoknál kétfokozatú értékelést („megfelelt” – „nem felelt meg”). Fontos különbség, hogy amennyiben a szemináriumot teljesíti a hallgató, de magát a tantárgyat a vizsgaidőszakban nem, az újbóli felvételkor a szemináriumot már nem kell teljesíteni, a gyakorlatot azonban igen. Ezenkívül a gyakorlatok általában 0 kreditet érnek, míg a szemináriumok legalább kettőt.

Mi a „fakt” és a szeminárium?

A fakultatív kurzus a képzési és kimeneti követelményekben a hallgató számára meghatározott szabadon választható kurzussal teljesíthető, tehát itt mindenki maga dönti el, hogy milyen kurzus érdekli, mit vesz fel. Ezzel szemben a szeminárium a kötelező előadások melletti, azokhoz kapcsolódó csoportfoglalkozás, ahol a hallgató nem dönthet, hogy felveszi-e.

Hány faktot és választható szakmai ismeretet  kell csinálni?

A kilenc félév alatt 8 faktot és 9 választható szakmai ismeretet kell teljesíteni.

Hol tudom megnézni a mintatantervet és hogy mi mire épül?

Itt.

Mi az az erős és gyenge előfeltétel?

Az erős előfeltétel olyan előfeltétel, amelynek korábbi félévben történt teljesítése a tantervi egység felvételének feltétele. Tehát például ha a harmadik szemeszterben van egy tárgy, melynek előfeltétele egy második szemeszterben teljesítendő tárgy, de nem sikerült teljesíteni (elégtelen érdemjegy, vagy nincs érdemjegy), az adott harmadik szemeszteri tárgyat nem fogod tudni felvenni.

gyenge előfeltétel olyan előfeltétel, melynek teljesítése a tanegységgel azonos félévben is történhet. Ez utóbbira a leggyakoribb példa az adott tárgyhoz tartozó szeminárium, gyakorlat teljesítése, amely teljesítése nélkül nem lehet a tárgyból érvényes vizsgát tenni. Ezeket az előfeltételeket tantárgyak szerint a Kar honlapján a Kar képzései – ajánlott tanterv pontnál találjátok meg, ahol a jogász osztatlan legfrissebb képzését kell nézni.

Mely tantárgyak számítanak bele a diplomaátlagba ?

A diploma átlagába a szigorlatok, a szakdolgozat, valamint a záróvizsgák jegyei számítanak be. A végső diplomaátlagot két jegy átlaga adja. Az egyik jegy a szigorlatokra kapott jegyek átlaga, a másik pedig a szakdolgozatra és a záróvizsgákra kapott jegyek átlaga.

Melyik tárgyakat kell nekem felvennem az első félévben?

  • Magyar alkotmánytörténet előadás
  • Társadalomtudományi alapozó
  • Alkotmányjog 1. előadás
  • Római jog 1. előadás
  • Közgazdaságtan 1. előadás
  • Mikroökönómia szeminárium
  • Jogi latin nyelv 1.
  • Bevezetés a jogi adatbázisok kezelésébe
  • Politológia 1. előadás
  • Jogi alaptan előadás

Mi a különbség a verseny- és a rangsorolásos jelentkezés között?

versenyjelentkezés során a hallgatók egymással szemben, gyorsasági alapon versenyeznek a szabad helyekre. Ez történik a vizsgajelentkezésekkor, illetve a tárgyfelvétel második körében. A rangsorolásos jelentkezés esetén nem kell egy adott időpontban a gépnél ülni, mert ebben az esetben pontok alapján a Neptun pontszámok alapján rangsorolja a hallgatókat úgy, hogy egy bizonyos limit fölötti hallgatók már kiesnek az általuk választott óráról, új után kell nézniük. Amennyiben a limitvonal alatt van valaki, akkor bekerült az órára, amennyiben felette, akkor igyekszik még a rangsorolásos tárgyfelvétel alatt egy másik óra után nézni, hogy a versenyjelentkezés alatt már ne kelljen izgulnia.

Hogy működik a rangsorolásos tárgyfelvétel?

A rangsorolásos tárgyfelvétel az ÁJK, BGGyK, BTK, IK, PPK, TáTK, TÓK, TTK szervezeti egységek által meghirdetett kurzusokat érinti. A rangsorolásos tárgy- és kurzusfelvétel lényege, hogy a kurzusokra bekerülés független a jelentkezés idejétől, aki korábban jelentkezik, az nem tudja kiszorítani a később jelentkezőket. Minden kurzusfelvételhez egy rang (Rangsorpontszám 1) és egy mázli (Rangsorpontszám 2) nevű számot rendelünk (utóbbit egyenlő rangok esetére), melyek alapján rendezzük a jelentkezéseket. Íly módon a kurzusokon túljelentkezés jöhet létre, a vágás során az alábbi szempontrendszer alapján jelentkezések törlődnek. A vágást követően mindig versenyjelentkezés van a maradék helyek feltöltésére.

A HKR 60. § alapján a rangsorolás során a hallgatók az alábbi szempontrendszer szerint kapnak pontszámokat:

a) amennyiben a karon volt az adott félévben előzetes kurzusfelvétel, a szakos tanulmányaikat megkezdő hallgatók, valamint azok, akik a kurzust az előzetes kurzusfelvétel során fölvették, 100
b) az alábbi pontok közül az arra jogosult hallgatók azt kaphatják, amelyik a legmagasabb:
– azok a hallgatók, akiknek a kurzussal teljesíthető tanegység kötelező, 80
– azok a hallgatók, akiknek a kurzussal teljesíthető tanegység kötelezően választható, 70
– azok a hallgatók, akiknek a kurzussal teljesíthető tanegység nem kötelező, de az alapszak valamelyik szakirányán kötelező vagy kötelezően választható, 60
c) azok a hallgatók, akik a kurzust a mintaterv szerint kívánják fölvenni:
– ÁJTK-s kurzuson 224/A. § alapján, 50
– IK-s kurzuson 375. § alapján, 20
– TTK-s kurzuson 538. § alapján, 50
– egyébként, 10
d) esti vagy levelező tagozatos hallgatóknak (több szak együttes végzése esetén függetlenül attól, hogy melyik aktív szakjuk kurzusáról van szó), 20
e) minden hallgató annyi pont tízszeresét, amennyi aktív szakja van az Egyetemen (jelen pont alkalmazása során külön-külön szaknak számítanak a kötött szakpáros és az osztatlan tanárképzés szakpárjai, illetve a tanári mesterszak moduljai),
f) a szak képzési idején belül lévő hallgató ötször annyi pontot, ahányadik félévében jár, max 60
g) a szak képzési idejét túllépő hallgató a szak mintatantervéhez tartozó kurzus felvétele esetén, 65
h) a szak képzési idejét túllépő hallgató a szak mintatantervéhez nem tartozó kurzus felvétele esetén, 60
i) aktív honorácior státuszú hallgatók, 50
j) az a hallgató, aki a számára elérhető  összes OMHV kérd őívet kitölti a véleményezési időszakban, 8
k) a regisztrált speciális szükségletű hallgatók 1000.

Ha a rangsorolás szerint a kurzusra több azonos pontszámmal rendelkező hallgató is bekerülne, és ez több mint a kurzusra megállapított létszámkeret, akkor az azonos pontszámú hallgatók között az Elektronikus Tanulmányi Rendszer az alábbi feltételek figyelembevételével hallgatónként egymástól függetlenül, “véletlen” számot (mázli) képezve sorrendet állít fel:

a) a szám kizárólag a hallgató Elektronikus Tanulmányi Rendszer által generált kódjától (neptunkód), a képzési időszaktól és a kurzus egyedi azonosítójától függhet,
b) ha a hallgató kijelentkezik egy kurzusról és később újra fölveszi, akkor ugyanazt a pontszámot kapja,
c) minden hallgatónak a véletlen számok által kialakult sorrendben elfoglalt helyének várható értéke azonos legyen.

A hallgató csoportja számára előzetesen meghirdetett kurzusra történ ő jelentkezés esetén a hallgató a rangsorolástól függetlenül bekerül.

Tippek a rangsorolásos tárgyfelvételhez:

A vágás előtt fél-egy nappal nézd meg a felvett kurzusok listájában (Tárgyak/Felvett kurzusok menüpont), hogy melyik jelentkezéssel hogyan állsz! Lehet, még a vágás előtt célszerű áttervezned az órarendet.

A tárgy- és kurzusfelvételek törléséről minden érintett üzenetet kap. Ellenőrizd rendszeresen Neptun üzeneteidet!

Gondoskodj aktuális, rendszeresen olvasott e-mail cím megadásáról (Saját adatok/Elérhetőségek menü), hogy ne maradj le a rendszerben történt műveletekről, a tanulmányi osztályok üzeneteiről.

Mit tegyek ha kötelező szemináriumom időpontja ütközik egy másik órámmal (pl. másik szakon)?

Jelezd a Tanulmányi Hivatalnak a problémát és ők lehetőséget biztosítanak arra, hogy másik időpontban látogathasd és teljesíthesd az adott kurzust.

Hogyan tudok kreditet elismertetni?

Ha valamelyik tárgyad tematikája és teljesítési követelményei nagyon hasonlítanak egy olyan tárgyhoz, amelyet korábban – egy másik felsőoktatási képzésen – már tanultál és sikeresen teljesítettél, akkor lehetőséged van arra, hogy ezt beszámítsák jelenlegi tanulmányaidba. A korábbi krediteket az ELTE ÁJK akkor ismeri el, ha az összevetett tudás (az ismeretanyag, kompetenciák, tantárgyi program, stb.) legalább 75%-ban egyezik. A kreditátviteli kérelmet erre rendszeresített, a kari honlapon elérhető kreditelismertetési nyomtatványon lehet benyújtani, amihez csatolni kell a tantárgy hitelesített (az intézmény pecsétjével ellátott) tematikáját is. A kreditelismerésről a Kar kreditátviteli bizottsága dönt.

Az elismertetni kívánt tárgyakat fel kell venni a Neptunban, pozitív elbírálás esetén teljesítettnek fog számítani és a TO törli. Bővebb információt a kreditátvitelről a Kari honlapon találhatsz.

Mi a teendő, ha vége a tárgyfelvételnek, de nem tudtam felvenni egy csúszós tárgyat?

Ha vége a tárgyfelvételnek és nem sikerült felvenni egy csúszós tárgyat, egy héten belül díj ellenében a TO-n fel tudod venni a tárgyat. Ez a díjat majd a Neptunon keresztül tudod befizetni. Ha ez sem sikerül, az oktató hozzájárulása esetén és a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezésével lehetőség van utólagos tárgyfelvételre.

Mi történik ha már nincs tárgyfelvétel, de még van lehetőség utólagos tárgyfelvételre?

Utólagos tárgyfelvétel a rendes tárgyfelvétel lezárása után van. Ilyenkor a Tanulmányi Hivatalban van lehetőséged leadni, illetve (ha még van hely az adott kurzusra) felvenni tárgyakat. Ez azonban díjköteles (3500 Ft), amit a gyűjtőszámládon keresztül fizethetsz be.

Mik azok a modulok, és hogyan lehet őket teljesíteni?

modul bizonyos mértékű szakosodást, tudományterületi specializációt tesz lehetővé az osztatlan jogászképzésben. Modul teljesítése nem kötelező, a te döntésed, hogy a modulok teljesítési feltételei szerint szervezed-e tanulmányaidat.

Az ÁJK képzésében négy modul teljesíthető: a bűnügyi tudományok, a civilisztikai, a nemzetközi és európai jogi, valamint a közjogi modul.  Modul teljesítésének feltétele

  • 6, a modulba tartozó (differenciált) alternatív kurzus teljesítése;
  • legalább 4, a modulba tartozó fakultatív kurzus teljesítése;
  • a hallgató a modulnak megfelelő témából írja meg egyik évfolyamdolgozatát és a szakdolgozatát jó vagy jeles minősítéssel; illetve
  • a modulhoz elvégzett tárgyak átlaga meghaladja a 3,51-t.

Modulba tartozó fakultatív kurzust azt követően vehetsz fel, hogy az adott modul szempontjából meghatározó jelentőségű  első  vizsgát – a bűnügyi  tudományok modulja  esetében a Büntetőjog  1,  a civilisztikai  modul  esetében a Polgári  jog  1,  az európai  és nemzetközi  jogi  modul  esetében  az  Európai  közjog  és  politika  1,  a közjogi  modul  esetében a Közigazgatási jog 1 c. kurzusokból – legalább közepes eredménnyel letetted.

A Modulszabályzat elérhető a Kari honlapon a Tanulmányi tájékoztató anyagok között.

Az oktatók munkájáról milyen fórumokon keresztül adhatok visszajelzést az egyetemnek?

A kurzusokat és az oktatókat egyrészt a Hallgatói Önkormányzat által kibocsátott kérdőíveken és az évfolyamképviselőkön keresztül, másrészt minden félév végén a kurzusokhoz kapcsolódóan az OHV (Oktatás Hallgatói Véleményezése) felület kitöltésével tudod véleményezni. A kérdésekre adott válaszok névtelenek. A visszajelzéseket az oktatók és a tanszékvezetők megkapják és a továbbiakban ezekhez mérten tudnak változtatni. A OHV kitöltése nemcsak abból a szempontból jó, hogy segítheted a tanárok munkáját, hanem 8 pontot kapsz érte a rangsorolásos jelentkezésnél.

Hol lehet beszerezni a tankönyveket?

Tankönyveket attól függően, hogy használtat vagy újat szeretnél, több helyen is be tudsz szerezni. Itt nincs kötelező tankönyvlista, mint a gimnáziumban, hanem minden tárgy esetén a ti döntésetekre van bízva, hogy megveszitek-e az oktatók által megadott könyvet.

Új könyveket a leggyakrabban az Egyetem „B” épületében (1053 Budapest, Kecskeméti utca 10.) található Eötvös Ponton szoktak beszerezni a hallgatók, itt minden megtalálható amit az oktatój kérnek. Ezen kívül a 48-as Egyetemi Könyvesboltban érdemes még keresgélni (1085 Budapest, Baross utca 48.), vagy a könyv kiadójának saját boltjában (pl. Osiris kiadó: 1053 Budapest, Képíró utca 8.).

Használt könyveket felsőbb évesektől vagy az őszi szemeszter elején megrendezésre kerülő Tankönyvbörzén tudsz beszerezni, természetesen az eredeti ár töredékéért, így érdemes itt is körülnézni.

Vizsgák

Hogyan zajlik a vizsgafelvétel?

vizsgajelentkezés a vizsgaidőszak kezdete előtt 3-4 héttel van, erről minden félévben kapsz tájékoztatást. A vizsgajelentkezések általában 18 órakor kezdődnek, de érdemes már akár 2-2,5 órával belépni a Neptunba, mivel a rendszer nem bír ennyi belépést, így ha betelik, nem lehet bejelentkezni. Mivel ez versenyjelentkezés, az időpontok bejelölésénél a gyorsaság számít, ha tehát nem jutsz be a rendszerbe, könnyen lemaradhatsz a kiválasztott időpontokról.

A jelentkezéshez válaszd ki a Vizsgák » Vizsgajelentkezés menüpontokat, majd a kiválasztott időpont mellett a + jelet és a Jelentkezést.

Az oldalméretet érdemes beállítani 500-ra (jobb oldalt), így egyben látod az összes vizsgaalkalmat, nem kell az oldalak között ugrálni. Vizsgát felvenni a vizsga kezdete előtti 24 órában már nem lehet, tehát ha a vizsga kedden 8.00-kor kezdődik, akkor hétfő 7.59-ig tudod felvenni. Ugyanez vonatkozik a leadásra is.

Hogyan zajlik egy vizsga?

Ez részben tanszék- és tanárfüggő  A kurzusleírások és a teljesítési követelmények tartalmazzák a vizsga formáját (szóbeli vagy írásbeli), ezt tehát már a félév elején megtudod. Az írásbeli vizsgákon az adott tantárgy követelményeiben előre meghatározott időkeret áll a vizsgázók rendelkezésére. Az írásbeli vizsga sokféle lehet, tartalmazhat például kifejtős kérdéseket, teszteket, jogesetmegoldásokat. Ezek gyakran eltérő felkészülést igényelnek, ezért érdemes a félév során tájékozódni a várható feladattípusokról. A szóbeli vizsgák általában tételsor alapján zajlanak. A tétel(ek) kihúzását követően kapsz időt a felkészülésre. A tételeket szóban kell prezentálnod, amit követhetnek a tárgyra (de nem feltétlenül a kihúzott tételre) vonatkozó további kérdések is.

Hány vizsgalehetőség van egy tantárgyból összesen, illetve egy vizsgaidőszakon belül?

Egy tantárgyból összesen hat vizsgalehetőség van, illetve egy vizsgaidőszak alatt három alkalommal van lehetőséged vizsgát tenni. Fontos azonban tudni, hogy a tanszékek egy vizsgalehetőséget és egy utóvizsga-lehetőséget kötelesek biztosítani, második utóvizsgára tehát nem feltétlenül lesz lehetőség.

Milyen szabályok vonatkoznak az utóvizsgákra és javítóvizsgákra?

Minden hallgató számára biztosítani kell azt, hogy az eredménytelen vizsgáját megismételje, vagy javító vizsgát tegyen legalább egyszer ugyanabban a szemeszterben. Utóvizsgára vagy  javítóvizsgára kollokvium esetén  a  vizsga  napját  követő  harmadik,  szigorlat és alapvizsga esetén ötödik napon kerülhet sor (feltéve, hogy az adott vizsganapon van szabad férőhely). Ebbe a hétvége és az ünnepnap is beszámít, nem munkanapot értünk alatta.

Javítóvizsgát félévente szakonként egy tárgyból lehet tenni. A javítóvizsga semmisé teszi a korábbi vizsgaeredményt.

A 2. utóvizsga díja: 4000 Ft

Mikor van szükségem vizsgakurzus felvételére?

A vizsgakurzusnak két fajtája van:

a) a szigorlat, az alapvizsga, a nyelvi alapvizsga és a nyelvi záróvizsga teljesítésére szolgáló tanulmányi cselekmény;

b) az a képzési tervben biztosítható vizsgalehetőség, amelynek során a felzárkóztató kritériumtárgyat, vagy egy kontaktórás, kollokviummal záruló kurzust a korábbi félévben azt felvevő, de nem teljesítő hallgató olyan félévben is teljesíthet, amikor a kontaktórás kurzust nem hirdetik meg.

Tehát vagy akkor van rá szükség, ha az alapvizsgát (szigorlatot) felvetted, de az adott félévben nem teljesítetted, vagy akkor ha egy kollokviummal záródó tárgyat felvettél, de nem teljesítetted. Alapvizsgából (szigorlatból) a Tanszékek kötelesek a következő félévben vizsgakurzust indítani, kollokviumból azonban nem.

A hallgatói jogviszony megszűnése

Hány kredit kell, hogy ne rúgjanak ki, ha nem államis vagyok?

A Tanulmányi Hivatal az 52. § (1) bekezdésének d) pontjára tekintettel megszünteti a hallgatói jogviszonyt, amennyiben a hallgató a képzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartam feléig nem teljesítette a képzés elvégzéséhez szükséges kreditek 20%-át.

Lehetséges-e elbocsátás fakultációk és választható szakmai ismeretek miatt?

Az egyetemen, ha a hallgató egy tantárgyat három alkalommal nem teljesít, az elbocsátást von maga után. A rendszer kurzuskód alapján nézi a felvett tárgyakat. Az összes választható szakmai ismeret egy kurzuskód alatt fut, így ha valaki egymás után, megszakítás nélkül 3 ilyen tantárgyat nem teljesít, annak megszűnik a hallgatói jogviszonya. Tehát ha például a 2 félév alatt felvett 4 választható szakmai ismeret közül 3-at elenged a hallgató, de egyet megcsinál, az már megszakítottnak számít, így nem fogják elbocsátani (ugyanez a helyzet a faktok esetében is).

Egyebek

Van kötelező sport a Karon?

Kötelező sport nincsen, de lehetőség van különböző sportkurzusok felvételére.

Honnan informálódhatok a kari eseményekről?

Kari honlapon szinte minden nagyobb eseményt közzétesznek. Mi pedig folyamatosan posztolunk a Facebookon az évfolyamcsoportokban és a Mentorcsoport oldalán, a HÖK és a Mentorprogram honlapján, valamint a hirdetőtáblákon.