Folytatódik az ELTE NFI Filmklub

A részletes program:

Szeptember 14.: Holnap lesz fácán (Sára Sándor filmje, 1974)
A Dunán fürdőző szerelmespár egy elhagyott szigeten egy szintén ott nyaraló professzorba botlik. Hamarosan befut egy csapat zajos fiatal, később egyre többen érkeznek. A véletlenül összeverődő sátorozók kissé kaotikus, ám talán épp ezért felszabadult és idilli életét egy önjelölt vezető kezdi szervezni. Kozma és egyre gyarapodó támogatói vaskos egyenlőségjelet tesznek szabadság és anarchia közé. A film a gulyáskommunizmusnak nevezett puha diktatúra metsző szatírája. A groteszk jelenetek a valóságot mutatják, csak kissé más fénytörésben. Az elért eredmények össznépi ünneplése végül valódi anarchiába fullad.
Előzetes

Szeptember 28.: Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta filmje, 1982)
Az önéletrajzi ihletésű film, amely a Napló trilógia első darabja, az 1947-ben a szovjet emigrációból, szülei halálát követően hazatérő Juli története. Nevelőanyja, Magda az új rendszer kegyeltje, egykori újságíró, aki börtönparancsnokként dolgozik, és fogadott lánya útját is szeretetteljes szigorral próbálja egyengetni. Juli azonban fojtogatónak érzi új otthona légkörét, szabadulni akar. A választott nézőpont Julié, az ő lázadó kamaszperspektívájából látjuk az éppen kiépülő rendszer visszásságait, az ideológiai vitákat – a keményvonalas Magda kételyek nélkül építi a szocializmust, miközben apja és János, aki Magda szabadabb szellemű rokona, a józan emberség hangját képviselik. A film hősnője öntörvényű, a saját útját, otthonát és identitását makacsul kereső figura, aki semmi mást nem szeretne, csak boldogulni, úgy, hogy közben megőrzi az integritását is.
Előzetes

Szeptember 30.: Filmklub extra a Kutatók Éjszakáján! – A tanítványok (Bereményi Géza filmje, 1985)
A nagyrészt az ELTE ÁJK épületében forgatott film központi alakja Fehér József, aki a gimnázium elvégzése után felutazik a tanyáról Budapestre, hogy jogi karon folytassa tanulmányait. A beiratkozási határidőt lekési, de véletlenül találkozik a nagy tekintélyű, közigazgatási reformon dolgozó Magyary Zoltán professzorral, aki protekcióval mégis bejuttatja az egyetemre. Tanúja lesz az egymással rivalizáló társadalomtudósok vitáinak, megismerkedik a náluk radikálisabb falukutatóval, Török Imrével, a hedonista, a családja vagyonát felélő Gráf Alex gróf pedig munkát ajánl neki. Eközben Magyarország lassan belesodródik a világháborúba, és Fehér Józsefnek is el kellene döntenie, melyik mesteréhez lesz hűséges. A film tökéletesen illeszkedik Bereményi forgatókönyvírói, illetve szépirodalmi munkásságához, amelyben szinte mindig a magyar történelem sorsfordító pillanatait merevíti ki a súlyos morális döntésekre kényszerülő egyének szemszögéből, a groteszk és az irónia szűrőjén keresztül.
Előzetes
Figyelem! Erre a vetítésre a regisztráció a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat honlapján keresztül lesz lehetséges!

Október 12.: Elhallgatott gyalázat (Skrabski Fruzsina filmje, 2013)
A háborúban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot 1945-ben megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint több százezer magyar nőt erőszakoltak meg. A szovjet katonák által elkövetett gyalázat köztudott, mégis mindenki hallgat róla. Az erőszakról az áldozatok nem akarnak beszélni, sokszor még a családtagjaik előtt is titokban tartották. Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjében végigjárja Magyarországot a hadsereg útján és szemtanúkat, hozzátartozókat, áldozatokat kérdezett a szovjetek viselkedéséről.
Előzetes

Október 19.: Két félidő a pokolban (Fábri Zoltán filmje, 1961)
A megtörtént eseményeken alapuló alkotás Ukrajnában, a 2. világháború idején alatt játszódik. A német hadvezetés Hitler születésnapját focimeccsel kívánja ünnepelni. Mérkőzzön meg a magyar munkaszolgálatos század tagjaiból verbuvált focicsapat a német katonák gárdájával. A válogatott focilegenda Ónodi II (Dió) vezényletével a magyar fogolycsapat pályára lép a németek ellen. A fociőrület és a haláltábor pszichológiájának egybejátszatásában Fábri lélekábrázoló művészetének csúcsára jutott. A foci élet-halálharc: a kétballábas, a beteg és az öreg is játszani akar; a kenyérért, a pihenőért, a borzalmaktól való szabadulásért. A film érzelmek, indulatok, hangulatok pillanatok alatt végletesen változó, hatalmas, tragikomikus skálája.
Előzetes

November 9.: Bizalom (Szabó István filmje, 1979)
A második világháború idején Katát a moziból kifelé jövet egy rejtélyes férfi állítja meg és arra kéri, hogy ne menjen haza, mert házkutatást tartanak náluk a nyilasok. Katáról gondoskodik a mozgalom, mivel férje a baloldali ellenállás fontos alakja. Elszállásolják egy külvárosi házban, ahol az ott szintén álnéven rejtőzködő János feleségeként kell élnie. Az egy fedél alá kényszerült bujdosók eleinte bizalmatlanok egymás iránt, lassan azonban szerelem szövődik közöttük. Ez a z alkotás Szabó István pályájának kevésbé ismert, de talán legszebb, legintimebb darabja.
Előzetes

November 23.: Így jöttem (Jancsó Miklós filmje, 1964)
A második világháború végnapjai, valahol Magyarországon. Szedett-vedett csapat próbál átjutni a határon, de a gimnazista fiú az utolsó pillanatban visszafordul. Orosz fogságba kerül, mégis szerencséje van. Egy romos tanyára vezénylik, ahol egy sebesült szovjet katonával együtt kell néhány tehénre vigyázniuk. Bár nem beszélik egymás nyelvét, nagyjából egykorúak. Lassanként valamiféle barátság szövődik közöttük, és együtt élvezik a békés nyári napokat. Jancsó Miklós a szovjet-magyar barátság sematikus propagandáján és az adott történelmi helyzeten túllépve univerziális kérdéseket vizsgál. Ahogy az egyes szám első személyű címmel is utal rá, filmje saját nemzedéki tapasztalatairól mesél.
Előzetes

A vetítések az ELTE ÁJK Egyetem téri épületében, az A/1 teremben szerveződnek, 18 órai kezdettel. A regisztrációkat az anna.racz@ajk.elte.hu címre várjuk.