Kutatók Éjszakája 2016
09/30
2016. szeptember 30.
AJK
09/30
2016. szeptember 30. -
AJK
2016. szeptember 30-án ismét megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, Európa legnagyobb tudománykommunikációs rendezvénysorozata. Ennek keretében a tudomány sokszor titokzatosnak vagy a hétköznapoktól távolinak tűnő világa megmutatja a szórakoztató oldalát. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara idén hat érdekes programmal várja az érdeklődőket, melyekkel azt szeretnénk bemutatni, milyen kapcsolatban áll a jog illetve a politológia a művészetekkel és más tudományterületekkel. Minden érdeklődőt tisztelettel várunk!
Helyszín: Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., I. emelet)
18.00 – 19.00:
Jog és dráma, jog és színház
(Hegyi Árpád Jutocsa, DLA, színházrendező – Kisteleki Károly adjunktus, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék)
A világirodalom nagy drámáinak mélyén sokszor találkozunk jogi problémákkal. Mit lát a drámai konfliktusok, drámai hősök, bűnös szerelmek, gyilkos szenvedélyek, hatalmi-politikai játszmák mögött a színház művészete, és mit a jog tudománya? Hogyan tágítja a jogi megközelítést a drámai látásmód és hogyan értékeli a jogi gondolkodás a drámai konfliktusokat? Ezen a kettős szemléleten alapul a 'Jog és dráma' kurzus munkája az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A bemutató során ízelítőt kapunk a kurzus munkájából.
19.00 – 20.00:
Magánjog és irodalom – Shakespeare és a jogtudomány
(Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék)
Valóban meg kell-e ölni minden jogászt, ahogy Shakespeare VI. Henrik c. művének híres és sokszor félremagyarázott mondata sugallja? Hamlet bosszúja valóban kiváltható-e a modern jogok kártérítési megoldásaival vagy az új Polgári Törvénykönyvben bevezetett sérelemdíjjal? Mit üzen nekünk Portia döntése „A velencei kalmár”-ban? Miért vitatkozott a két híres jogtudós, Gustav Radbruch és Josef Kohler Shakespeare művén? A jogászok társadalmi szerepére, a magánjog alapvető működésére és egyes intézményeinek alapvető funkcióira kérdeznek rá Shakespeare művei, amelyek a modern jogtudomány mai napig is nyitott kérdései. Ezeket kapcsolja össze az előadás, választ is keresve egyúttal ezekre az alapkérdésekre.
20.00 – 21.30:
Jog és pszichológia – A tárgyalóterem pszichológiája
(Jogpszichológia Kör, Grád András egyetemi docens - Jog- és Társadalomelméleti Tanszék, László Noémi tanácsadó pszichológus)
Mi történik igazán egy tárgyaláson? Kik és hogyan befolyásolják a kimenetelt? Milyen kérdésekkel, dilemmákkal találkozhat egy bíró? Jogászok és pszichológusok közreműködésével szerepjáték és interaktív workshop során élethű példát láthatunk egy jogeset beszédes helyzetéből, amely a tárgyalások során zajlik. Az előadás és beszélgetés segítenek jobban megfigyelni és értelmezni a jogi eljárásokat befolyásoló mögöttes folyamatokat.
21.30 – 22.30:
Jog és térképészet: a jog a térképeken
(Báldy Péter, jogász, az ELTE ÁJK Jotoki igazgatóhelyettese és Hidas Gábor, térképész, az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének vendégelőadója)
Azt tudjuk, hogy mi a jog? Azt tudjuk, hogy mi a térkép? Tudjuk, hogy mikor ábrázoljuk a jogot a térképen és lehet, hogy pont az a jog, ami a térképen van? Ötven percben e kérdések megválaszolására is kísérletet tesz egy jogász és egy térképész, akik térképi illusztráció segítségével beszélgetnek még jogalkotásról és jogalkalmazásról a régmúltban és ma.
22.30 – 23.30:
Politológia és sci-fi: a sci-fi politológiája
(Tóth Csaba adjunktus, Politikatudományi Intézet)
– Joga van-e a Jedi Tanácsnak letartóztani Palpatine-t? (Star War)
– A Galaxis Őrzőiben Xandarnak miért nincs rendes haderege? (Guardians of the Galaxy)
– Komoly fenyegetést jelentett-e a Föderációra Khan? (Star Trek)
A science fiction univerzumok számos aktuális politikai kérdéssel is foglalkoznak; ezekből mutat be néhányat Tóth Csaba, az ELTE ÁJK adjunktusa, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Demokrácia és diktatúra a science fictionben; moralitás és pragmatizmus, politikusok és civilek -–ezekről a kérdésekről mind szó lesz.
23.30 – 00.30:
Jog és a rockzene: A cenzúra a rockzenében. A három T
(Horváth Attila egyetemi docens, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék)
A Kádár rendszer először tiltani próbálta a rock zenét, majd manipulálni próbálta. A magyar rock-zenészeknek olyan körülmények között kellett dolgozniuk, hogy akkoriban az a mondás járta, hogy a dzsungelben is mindent túlélnének. A cenzúra, a titkosszolgálatok manipulációja mindennapos volt. Ebből sok tragikus és tragikomikus esemény következett.
Helyszín: Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., I. emelet)
18.00 – 19.00:
Jog és dráma, jog és színház
(Hegyi Árpád Jutocsa, DLA, színházrendező – Kisteleki Károly adjunktus, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék)
A világirodalom nagy drámáinak mélyén sokszor találkozunk jogi problémákkal. Mit lát a drámai konfliktusok, drámai hősök, bűnös szerelmek, gyilkos szenvedélyek, hatalmi-politikai játszmák mögött a színház művészete, és mit a jog tudománya? Hogyan tágítja a jogi megközelítést a drámai látásmód és hogyan értékeli a jogi gondolkodás a drámai konfliktusokat? Ezen a kettős szemléleten alapul a 'Jog és dráma' kurzus munkája az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A bemutató során ízelítőt kapunk a kurzus munkájából.
19.00 – 20.00:
Magánjog és irodalom – Shakespeare és a jogtudomány
(Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék)
Valóban meg kell-e ölni minden jogászt, ahogy Shakespeare VI. Henrik c. művének híres és sokszor félremagyarázott mondata sugallja? Hamlet bosszúja valóban kiváltható-e a modern jogok kártérítési megoldásaival vagy az új Polgári Törvénykönyvben bevezetett sérelemdíjjal? Mit üzen nekünk Portia döntése „A velencei kalmár”-ban? Miért vitatkozott a két híres jogtudós, Gustav Radbruch és Josef Kohler Shakespeare művén? A jogászok társadalmi szerepére, a magánjog alapvető működésére és egyes intézményeinek alapvető funkcióira kérdeznek rá Shakespeare művei, amelyek a modern jogtudomány mai napig is nyitott kérdései. Ezeket kapcsolja össze az előadás, választ is keresve egyúttal ezekre az alapkérdésekre.
20.00 – 21.30:
Jog és pszichológia – A tárgyalóterem pszichológiája
(Jogpszichológia Kör, Grád András egyetemi docens - Jog- és Társadalomelméleti Tanszék, László Noémi tanácsadó pszichológus)
Mi történik igazán egy tárgyaláson? Kik és hogyan befolyásolják a kimenetelt? Milyen kérdésekkel, dilemmákkal találkozhat egy bíró? Jogászok és pszichológusok közreműködésével szerepjáték és interaktív workshop során élethű példát láthatunk egy jogeset beszédes helyzetéből, amely a tárgyalások során zajlik. Az előadás és beszélgetés segítenek jobban megfigyelni és értelmezni a jogi eljárásokat befolyásoló mögöttes folyamatokat.
21.30 – 22.30:
Jog és térképészet: a jog a térképeken
(Báldy Péter, jogász, az ELTE ÁJK Jotoki igazgatóhelyettese és Hidas Gábor, térképész, az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének vendégelőadója)
Azt tudjuk, hogy mi a jog? Azt tudjuk, hogy mi a térkép? Tudjuk, hogy mikor ábrázoljuk a jogot a térképen és lehet, hogy pont az a jog, ami a térképen van? Ötven percben e kérdések megválaszolására is kísérletet tesz egy jogász és egy térképész, akik térképi illusztráció segítségével beszélgetnek még jogalkotásról és jogalkalmazásról a régmúltban és ma.
22.30 – 23.30:
Politológia és sci-fi: a sci-fi politológiája
(Tóth Csaba adjunktus, Politikatudományi Intézet)
– Joga van-e a Jedi Tanácsnak letartóztani Palpatine-t? (Star War)
– A Galaxis Őrzőiben Xandarnak miért nincs rendes haderege? (Guardians of the Galaxy)
– Komoly fenyegetést jelentett-e a Föderációra Khan? (Star Trek)
A science fiction univerzumok számos aktuális politikai kérdéssel is foglalkoznak; ezekből mutat be néhányat Tóth Csaba, az ELTE ÁJK adjunktusa, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Demokrácia és diktatúra a science fictionben; moralitás és pragmatizmus, politikusok és civilek -–ezekről a kérdésekről mind szó lesz.
23.30 – 00.30:
Jog és a rockzene: A cenzúra a rockzenében. A három T
(Horváth Attila egyetemi docens, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék)
A Kádár rendszer először tiltani próbálta a rock zenét, majd manipulálni próbálta. A magyar rock-zenészeknek olyan körülmények között kellett dolgozniuk, hogy akkoriban az a mondás járta, hogy a dzsungelben is mindent túlélnének. A cenzúra, a titkosszolgálatok manipulációja mindennapos volt. Ebből sok tragikus és tragikomikus esemény következett.