Beszámoló támogatott projektek zárókonferenciájáról

Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyitó beszédében kifejezte az iránti örömét, hogy visszatérhetett az alma materbe a konferencia időtartamára. Meggyőződése szerint az igazságügyi miniszter felel a jogászképzés színvonalának emeléséért, ezért indította útjára azokat a programokat, melyek a jogi karokon e célok eléréséhez járulnak hozzá. Elmondta, hogy a minisztériumban zajló munkába fontos, ha be tud kapcsolódni az egyetemi szféra, csakúgy ahogyan   a tárcának szüksége van a joggyakorlatból érkezőkre is. Így volt ez régen is, többek között Pauler Tivadar, Szilágyi Dezső, Balogh Jenő, Tomcsányi Vilmos, Vladár Gábor, Erdei Ferenc mind erős tudományos, egyetemi kötődéssel bírtak.. Ezt a kapcsolódási pontot igyekszik megőrizni a minisztérium, és folyamatosan keresi erre a lehetőséget a különböző programok támogatásával. Ezt szolgálják a jogászképzés színvonalának emelését célzó oktatásfejlesztési, illetve kutatási programok. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a minisztérium és az egyetem közötti dialógust hosszú távú, állandó célnak kell tekinteni.

Menyhárd Attila, a Kar dékánja megköszönte minden, a projektekben részt vevő kollégának az áldozatos munkát, Somssich Réka dékánhelyettes asszonynak pedig a munka koordinálását. Megköszönte az Igazságügyi Minisztérium anyagi támogatását és szubjektív üzenetként kiemelte, hogy a projekt tapasztalata az, hogy a minisztérium a jogászi hivatásrend szerves részeként tételezi magát, és az egyetemnek ugyanezt kell tennie. A Kar hosszú távon gondolkodik, és intézményfejlesztési célra fordítja a támogatási kereteket. A jogi karnak nem a versengés a feladata, hanem a jogászképzés színvonalának emelése. Ehhez kell ugyan a verseny, de elengedhetetlen az együttműködés a Karok között. A projektek során mindkettő megvalósult.

Somssich Réka oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes a jogászi hivatáshoz szükséges szóbeli kifejezési képességek elősegítését szolgáló oktatásfejlesztési projektről számolt be. Ennek célja oktatók és hallgatók részvételének támogatása a különböző perbeszédversenyeken, saját versenyek szervezése, a jogász tantervben felkészítő kurzusok szervezése. A projekt pozitívuma volt, hogy az oktatók megismerhették egymás versenyeit, és kezd összeállni a versenyeknek egy komplex rendszere. A részvétel a fontos ezeken az eseményeken, mert ez meghatározza a hallgatók jogászi munkához való viszonyát. Dékánhelyettes asszony bemutatta a hazai és külföldi versenyeket, melyeken a Kar csapatai részt vettek, és ismertette az elért eredményeket is. Csereszemináriumok is szerveződtek a projekt keretében, pénzügyi jogi, jogtörténeti és kriminológiai témákban. Megvalósultak saját rendezésű országos versenyek, és tervben van regionális pre-mootok szervezése, melyek a nagy nemzetközi versenyek előversenyeit jelentik. A saját házi versenyek szervezésének azért is van jelentősége, mert a hallgatók általában először itt próbálják ki magukat ebben a műfajban.  Jogesetmegoldó versenyekre is sor került. A hallgatók számára készségfejlesztő kurzus indult, és a jövőben két új nemzetközi versenybe is bekapcsolódhatnak a kari csapatok. A jövőbeni tervek a projekt fejlesztését, bővítését jelölik ki célként. Célzott felkészítés fog zajlani a versenyekre, How to moot? elnevezéssel. Ebbe külföldi szakembereket vonnak be, minikonferenciákat szerveznek majd a különböző jogterületek ismereteinek alaposabb elmélyítésére. Új pre-mootok is szerveződnek a Karon, és új nemzetközi versenyeken kíván csapatokat indítani a Kar.

Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár az egyetemi jogászképzés komplex oktatás-módszertani fejlesztése című projektről tartotta meg előadását. Kihívás-szükséglet-kultúraváltás voltak a kulcsszavak, melyek egyébként a jogászképzésről szóló jogszabályok mellékleteiben is megjelennek. Megfelelő módszerek kialakítása szükséges az elvárt kompetenciák elsajátítására. A kutatási eredményeket öt füzetben, módszertani segédanyagok formájában publikálják. Hangsúlyozta, hogy nem csak tananyagfejlesztésről van szó, az oktatók képzése is elkezdődött egy civil szervezet bevonásával. Hangsúlyt kell helyezni a felsőoktatás pedagógiára. Négy, jogászképzésben oktatott tantárgy keretében végeztek el tananyagfejlesztést, és egy intézményfejlesztési javaslat is készül. Összesen nyolc füzet kerül publikálásra papír alapon és elektronikus formában is. Ezek többek között foglalkoznak a jogászképzés módszertanában megfogalmazott elvárásokkal, interaktív szemináriumi módszerekkel, tartalmaznak szakmaspecifikus javaslatokat. Jogklinika módszer, érzékenyítés és a jó egyetemi előadóismérvei is szerepelnek a témák között. A hallgatók részére megfogalmazzák a tanulmányaik során tőlük elvárt írásbeli anyagok előállításának módszerét, írásmódszereket tartalmaznak. Foglalkoznak az elektronikus eszközök oktatásban való felhasználásának kérdéseivel. A projekt keretében oktatásmódszertani képzéseket tartottak a Kar oktatóinak. Az intézményfejlesztési javaslat felhívja a figyelmet a módszertani tudatosságra, a műhelyszerű működés előnyeire. A szervezeti kultúra tudatos javítására van szükség. Meg kell fogalmazni egy intézményi filozófiát, melynek fontos és alapvető eleme kell legyen az, hogy jól akarunk tanítani. Fleck Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy ma már egy külön tudományterületet képez a jogászképzés módszertana. 

Inzelt Éva, a Kriminológia Tanszék adjunktusa és Báldy Péter, a Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese a kísérleti tudástérkép létrehozása című projektről tartották beszámolójukat. A projekt eredménye inkább egy fogalomháló, mintsem tudástérkép, mely a jogászképzés során elsajátítható fogalmakat, és ezek kapcsolódási pontjait mutatja be. Egy-egy jogintézményt, alapfogalmat vizsgál a különböző jogágakban használatos jelentésük, meghatározásuk szerint. A projekt eredményeként létrejött fogalomhálóval a teljes jogászképzés tudásanyaga, jogintézményei, és ezek kapcsolódási pontjai feltérképezhetőek és beazonosíthatóak. A különböző tantárgyakból kiemelt fogalmak összehasonlíthatóak. A Kar tizennégy tanszéke vett részt a munkában, demonstrátorok, Phd hallgatók, tanársegédek és adjunktusok. A tudásháló internetes felületen is elérhető lesz, és térkép alapján szeretnék vizualizálni a fogalmakat. 460-470 fogalom van a készletben. Egy olyan multidimenziós tér alakítható ki belőle, amelyben saját preferencia mentén lehet végighaladni egy-egy fogalmi rendszeren. Fontos vívmánya a tudáshálónak, hogy segítségével a különböző évfolyamokon, különböző tantárgyakat oktató kollégák egymásra tudnak figyelni és figyelembe vehetik az azonos fogalmak általuk meghatározott, használt jelentéseit.

Dojcsák Dalma, az Alkotmányjogi Tanszék tanársegéde az in-house jogklinika képzés módszertani megalapozásáról tartott beszámolót. A projektben nem csak a Kar részéről vettek részt, de külső szakembereket is bevontak a munkába. A résztvevők négy workshop keretein belül gondolkodtak a terveikről, részt vettek két külföldi tanulmányúton is. Alapvetésük az volt, hogy a jogklinika program középpontjában a hallgató áll. Az in-house jogklinika modelljében a hallgatók működés közben láthatják a jogi normák alkalmazását. Kontrollált körülmények között zajlik az ügyek kiválasztása, lehetőség van a hallgatók tanulmányi érdekeit szolgáló ügyekkel való munkára. Lezajlott egy kérdőíves kutatás a hazai jogklinikák körében, melynek során a projektben résztvevők információkat gyűjtöttek az ideális működésről. Ennek eredményeképpen az állapítható meg, hogy a jogklinika működtetésében lépcsőzetes modell valósítható meg. Az első lépcsőben a hallgatók a kiválasztásra kerülő ügyekben jogi szakvéleményt nyújtanak, több alternatívát kínálva az ügyfélnek. Magyarázatot is adnak a dokumentációval kapcsolatban, de nem adnak tanácsot, javaslatot, hogy az ügyfél melyiket valósítsa meg. A második lépcsőben beadványszerkesztéssel is foglalkoznak, a harmadikban támogató résztvevőként kísérik az ügyfelet a különböző eljárásokban. A negyedik lépcsőben már képviseleti rendszer is működne, ügyvédekkel együttműködve. A jogklinika csak olyan ügyeket vállal, amelyre a hallgatók önként jelentkeznek. Fontos, hogy a működés során a hallgatók meglássák az ügy mögött az embert. A felelősségi kérdésekkel kapcsolatban a projektvezető elmondta, hogy ügyféli nyilatkozat és titoktartási nyilatkozat is születik az ügyekben. Pilot program keretében egy napos tréningen vettek részt ügykezeléssel, ügyfélkezeléssel kapcsolatosan. Kézikönyv is született az eredmények összegzésével.

Sonnevend Pál habilitált egyetemi docens a Nemzetközi jog – Uniós jog – Nemzeti jog: kölcsönhatások és konfliktusok elnevezésű projekt vezetője számolt be eredményeiről. A kutatási témakörök többek között a nemzetközi beruházásvédelem hatásköri kérdései, valamint az EU Alapjogi Chartájához való kapcsolódásai, valamint további olyan tárgykörök szerepeltek, melyek az uniós jogalkotás határaival, lehetőségeivel, nemzeti jogalkotási kompetenciákhoz való kapcsolatával, illetve nemzetközi jogi determinációjával foglalkoztak.  alkalmaz. Az elkészült nemzetközi jogesettár célja a joganyag gyakorlati alkalmazásának elősegítése, mely fejleszti a szóbeli képességeket és az általános érvelési képességeket is. Ezáltal a gyakorlati oktatás fejlesztését segíti elő. Érdekes jogeseteket gyűjtöttek össze, melyhez orientáló kérdéseket igen, de megoldást nem adnak a hallgatók számára. Az elkészült anyag húsz fejezetből áll, mely igazodik a nemzetközi jog hagyományos fejezeteihez. A projekt során elkészült tanulmányok egy része  a beruházásvédelem és EU jog témájában a különböző interakciókkal és konfliktusokkal foglalkoznak, a beruházásvédelem és az emberi jogok kapcsán azzal foglalkoznak, hogy ezek mennyiben konvergálnak, mennyiben helyettesíthetők emberi jogi garanciákkal a befektetésvédelemhez kapcsolódó jogok. További tanulmányok foglalkoznak a szerzői jog és ipajogvédelem harmonizációjának perspektíváival, valamint a szerződési jog és a nemzetközi magánjog harmonizációjának kölcsönhatásával az Európai Unióban, valamint az uniós jog és a nemzeti jog egymásra hatásával a média szabályozásában.

A beszámolók végén Menyhárd Attila dékán ismét megköszönte minden, a projektekben részt vevő  munkáját. Elmondta, hogy véleménye szerint a kutatások tükrözik, hogy a Kar átérezte azt a felelősséget, amit ez a projekt jelent. Minden kutatás továbbfejlesztésre érdemes, és foglalkozni kell az ezek által megszerzett tudás átadásával is.