Online ELTEfeszt és Nyílt Napok mintaórái

A 2020. november 18-i online ELTEfeszt közvetítései, mintaórái:

Az apai hatalom a római jogban

A római család legfontosabb jellemvonása, hogy a gyermekek az apa (pater familias) hatalma alatt álltak. Ez a hatalom nem szűnt meg a gyermek felserdülésével, csak az apa halálával vagy az ő erre irányuló döntésével. Az előadásban szó esik arról, hogy miként keletkezett az apai hatalom, pontosan mire terjedt ki, és milyen vagyonjogi következményei voltak, valamint arról is, milyen leleményes megoldással tudta az apa emancipálni, vagyis hatalma alól felszabadítani gyermekeit.

Előadó: Siklósi Iván adjunktus, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
Beszélgetőtársa: Fecz Dóra kutatási asszisztens
Link

A reformkor és 1848 Magyarországa

Az előadás a polgári Magyarország születését, az 1848. évi törvények megalkotásához vezető utat, valamint az áprilisi törvények elfogadásának körülményeit mutatja be.

Előadó: Mezey Barna egyetemi tanár, Magyar Állam- és Jogtörténet Tanszék
Link

Szankciók a büntetőjogban

A legszigorúbb jogterület, a büntetőjog egyik fő kérdésköre, hogy a bűnelkövetőkkel szemben milyen büntetéseket alkalmazhat a bíróság. E videó általános szempontok alapján járja körbe a magyar büntetőjog szankciórendszerének legfontosabb jellemzőit.

Előadó: Ambrus István egyetemi docens, Büntetőjog Tanszék
Link

A szülői felügyelet szabályai: a gyermek és szülő közötti jogviszony

A családjog, amely egyike azoknak a jogterületeknek, amelyek minden embert érintenek, a Polgári Törvénykönyv része. Jelen családjogi előadás témája a szülői felügyelet (szülői felelősség) szabályrendszere a Ptk. Negyedik Könyvében. Az előadás áttekinti a szülői felügyelet hazai alakulását, a családjogi szabályok keretei közötti elhelyezkedését, jelenlegi meghatározó elveit és általános szabályait. Ennek során a gyermek jogai és a gyermekvédelem lehetőségei hangsúlyozásra kerülnek, ahogyan a szülő kötelezettségei is. A szülői felügyelet jelentősége természetesen nemcsak elméleti, hanem gyakorlati is; az előadás sorra veszi a szülői felügyelet részjogosítványait és annak tárgyalásával fejeződik be, hogy miként változott tendenciózusan a különélő szülők szülői felügyeletének alakulására vonatkozó jogi szabályozás napjainkig.

Előadó: Szeibert Orsolya egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék
Link

Értékválasztások a polgári perjogban és a polgári keresetindítás

A bírói és az ügyvédi hivatás mindennapjaiban központi szerepet játszik a magánjogi jogérvényesítés területének legjelentősebb törvénykönyve, a Polgári perrendtartás. A jogkereső magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, és maga az állam polgári jogi jogviszonyaiból származó jogviták elintézésének módját ez a kódex határozza meg csakúgy, mint a jogerő intézményét, amely a jogállamiság részét képező jogbiztonság letéteményese. Az előadás először az igazságosság és a véglegesség közötti feszültségi viszony polgári perbeli megjelenésével, majd a polgári igényérvényesítés első lépésével: a keresetindítással foglalkozik, végül pedig a két tárgyalt téma angol és német nyelvű összefoglalását adja közre a Karon folyó idegen nyelvű oktatás szemléltetése céljából.

Előadó: Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes
Link

A világűr jogi szabályozása, az űrkutatás történetének jogi aspektusai

A Hold és az egyéb égitestek bár távol esnek tőlünk, nemzetközi jogi szabályok azonban már rájuk vonatkozóan is születtek. A világűr hasznosítását, így a műsorszórás vagy a távérzékelési technológiák eredményeit mindannyian élvezzük a mindennapokban, ám nem biztos, hogy a rájuk vonatkozó jogi szabályokat is mindenki ismeri. A nemzetközi űrállomás, az űrfegyverkezés, az űrtörmelék és a balesetek által okozott károkért való felelősség nemcsak a Star Wars fiktív világában felmerülő kérdések, hanem a 21. században is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Ezekkel ismerkedhettek meg az alábbi előadásban, amely a nemzetközi jog tantárgy őszi félévében hangzott el.

Előadó: Kende Tamás egyetemi docens, Nemzetközi Jogi Tanszék
Link

A COVID-19 járvány és a politika

Miért érdemes politikatudományt tanulni? Mit tanul a politológus hallgató? Arató Krisztina a COVID-19 járvány mint politikai jelenség segítségével mutatja be a politikatudomány részterületeit, vizsgálódási stratégiáit és módszereit. Előadásában arra a kérdésre is választ ad, milyen területeken lehet elhelyezkedni politológus diplomával.

Előadó: Arató Krisztina egyetemi tanár, Politikatudományi Intézet
Link

Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései

Aligha van még egy olyan szociálisan elfogadott legális élvezeti szer, amelynek fogyasztásához annyi egyéni tragédia és társadalmi probléma kapcsolódna, mint az alkohol. Az alkohol, a kábítószerek és a bűnözés összefüggése a kriminológiának a kriminalitás és más devianciák kapcsolatának vizsgálatára irányuló kutatási tárgyköréhez tartozik. Az alkohol úgynevezett legális drog, fogyasztása Magyarországon is elfogadott, azonban kultúránként eltérő lehet az alkoholos italok fogyasztásának megítélése. Az előadás az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolatának kérdéseivel foglalkozik, továbbá szó lesz az alkoholfogyasztói típusokról, az alkoholbetegekről, illetve az alkohol és az erőszak kapcsolati modelljeiről

Előadó: Lévay Miklós egyetemi tanár, Kriminológia Tanszék
Link

2021. január 29-i online nyílt napok mintaórái

Római jog

A tulajdonjog védelme

Az ókori Róma polgárai a tulajdonukban álló dolgokkal megtehették mindazt, ami a ma hatályos jog szerint a tulajdonos jogában áll. A tulajdonos védelmére szolgáló eljárások azonban jelentősen különböztek a tulajdonvédelem mai eszközeitől. Az előadásból kiderül, hogy a dolgától megfosztott római polgár mikor kaphatta vissza a dolgát természetben, és mikor kellett annak pénzbeli értékével megelégednie. Szó esik arról is, milyen jogsegélyeket vehetett igénybe akkor, ha valaki zavarta a tulajdona élvezetében, például azzal, hogy építkezésbe kezdett a szomszédos telken. Megtudhatjuk azt is, mi történt abban az esetben, ha egy itáliai telket kétszer adtak el, tehát két vevő versengett egy dologért,de még egyikük sem volt tulajdonos.

Előadó: Sándor István habilitált egyetemi docens, Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék
Megtekintés

Büntetőjog

A büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere. Büntetések, intézkedések, a hatályos szankciórendszer főbb vonásai.

A felvételen Ambrus István a Büntetőjog 3. bevezető előadásában olyan alapvetésekről beszél, mint a büntetés, a szankció és a jogkövetkezmény fogalma, egymáshoz való viszonyuk, valamint a szankciórendszer általános sajátosságai.

Előadó: Ambrus István egyetemi docens, Büntetőjogi Tanszék
Megtekintés

Alkotmányjog

Az alkotmány fogalma

Az előadás bemutatja az alkotmány fogalmát, sajátosságait, az alkotmányok típusait és az alapvető alkotmányozási technikákat. Részletesen tárgyalja az alkotmányok módosításának és védelmének kérdéseit, külön kitérve az alkotmányok stabilitásának és rugalmasságának problémájára.

Előadó: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán habilitált egyetemi docens, Alkotmányjogi Tanszék
Megtekintés

Jogalkotás, jogforrások

Az előadás áttekintést ad a jogforrási rendszerről, azon szabályok összességéről, amelyek meghatározzák a társadalmi viszonyokat. Külön hangsúlyt kap a jogi normák alkotmányhoz és az abban foglalt követelményekhez történő kapcsolódása, valamint a törvények, a rendeletek és a bírói jog sajátosságai.

Előadó: Somody Bernadette adjunktus, Alkotmányjogi Tanszék
Megtekintés

Magyar állam- és jogtörténet

A reformirányzatok a büntetőjogban – a századforduló jogalkotási újdonságai

Az előadás azokat a kihívásokat mutatja be, amelyek a büntetőjogot a 19. század folyamán érték; továbbá végigvezeti a nézőt azon az úton, amelynek eredményeként az ún. reformiskolák képviselőinek forradalmian új gondolatai alapvetően megváltoztatták meg nemcsak a bűnelkövetőkről alkotott képet, de elgondolásaik mélyreható változásokat hoztak a büntetési rendszerbe is.

Előadó: Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Megtekintés

Jogi alaptan

Jogösszehasonlítás és a világ jogrendszerei

Ki lehet-e lépni tudományos értelemben a nemzeti jog keretei közül? Mi az a jogösszehasonlítás egyáltalán? Van-e a világnak jogi térképe? Hogyan lehet a látszólag nagyon különböző jogrendszereket csoportosítani? Hogyan kötheti össze a jogállamiság az angol Common Law és kontinentális jogrendszereket?

Előadó: Fekete Balázs habilitált egyetemi docens, Jog- és Társadalomelméleti Tanszék
Megtekintés

Nemzetközi jog

Nemzetközi környezetvédelmi jog

Napjainkban már nem kérdéses, hogy az emberiség életmódjával a Föld és a természeti rendszerek alapvető működését is képes befolyásolni, sokszor próbára téve azok hosszú távú fennmaradását, működőképességét. A fenntartható fejlődés fogalmáról talán sokan hallottak már, de vajon mi annak a pontos jogi tartalma? Milyen jogi lépéseket tesznek az államok az ózonréteg, a biológiai sokféleség megőrzésére és a környezeti kockázatok kezelésére? És vajon sikeresek-e ezek a törekvések? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi részlet abból az előadásból, amely a Nemzetközi jog tantárgy első félévében hangzott el.

Előadó: Sulyok Katalin adjunktus, Nemzetközi Jogi Tanszék
Megtekintés

Európai Unió gazdasági joga

Az áruk szabad mozgása. Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések

Az áruk szabad mozgása az Európai Unió egyik alapelve. Az alábbi előadás azt mutatja be, hogy hogyan valósul meg az áruk szabad áramlása a gyakorlatban, milyen esetekben korlátozhatják a tagállamok egy termék behozatalát, mi volt az olasz tésztaháború alapja és hogy szabályozható-e, hogy mennyi vitamint tartalmazzon egy müzlis szelet.

Előadó: Somssich Réka egyetemi tanár, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék
Megtekintés